A Google és az Amazon a héten tették közzé legfrissebb fenntarthatósági jelentéseiket, és mindkettőnél érdemi növekedést mutatott a teljes szén-dioxid-kibocsátás az előző évhez képest. A Google összes kibocsátása éves szinten 25%-kal, az Amazoné 16%-kal emelkedett. A jelentésekből egyértelműen látszik, hogy az AI-alkalmazások terjedése és az azokat kiszolgáló infrastruktúra bővítése jelentősen megnehezíti a vállalatok nettó zéró vállalásainak teljesítését.
Mi áll a növekedés mögött?
Bár egyik cég sem állítja ki egyértelműen, hogy kizárólag az AI felelős a kibocsátások emelkedéséért, a közvetett bizonyítékok ezt támasztják alá. Mindkét vállalat elismeri, hogy energiafelhasználásuk jelentősen megnőtt az elmúlt év során, párhuzamosan az AI szolgáltatások és modellek használatának gyors terjedésével.
A jelentések kiemelik a szén-dioxid-intenzitás (a bevétel egységére eső kibocsátás) mutatóját; ez a mérőszám azt segít értékelni, hogy a gazdasági növekedés milyen mértékben jár együtt kibocsátásnövekedéssel.
A Scope 3 kibocsátások dominanciája
A jelentős növekedés főként a Scope 3, azaz a közvetett kibocsátásokból ered. Ez a kategória magában foglalja azokat a kibocsátásokat, amelyeket a vállalat közvetlenül nem irányít: például beszerzett áruk és szolgáltatások előállítását, illetve az értékesített termékek használatát. A Google esetében a Scope 3 kibocsátás tavaly 2,1 millió tonnával nőtt, és ma már kétszerese a 2019-es szintnek — 2019-et használja a Google viszonyítási alapként teljesítménye értékeléséhez.
Az Amazonnál a Scope 3 növekedésének nagy része beruházási javakból, valamint az üzemanyag- és energiafelhasználásból származik. A beruházási javak közé az adatközpontok és raktárak építése is tartozhat: az Amazon beszámolója szerint 2025-ben világszerte több új adatközpont-kapacitást létesítettek, mint bármely más cég, és csak a 2025 negyedik negyedévében üzembe helyezett kapacitás meghaladta az 1,2 gigawattot. Ezek a beruházások részben magyarázzák, hogy az Amazon Scope 3 kibocsátása nagyobb mértékben nőtt, mint a Google-é.
A Google ugyanakkor egyes Scope 3 kategóriákat egyesít, és hangsúlyozza, hogy a saját hardvertermékek használatából eredő kibocsátás — mivel ezek általában alacsony fogyasztású eszközök — nem számottevő, így valószínűsíthető, hogy a fő forrás az adatközpontok működése és bővítése.
Milyen problémákkal néznek szembe?
Az energiaellátás oldaláról a korábbi évek megújulóenergia-vásárlásai eddig segítettek kordában tartani a kibocsátást. Azonban az AI miatt növekvő energiaigényt kielégítő beruházások — például földgáztüzelésű erőművekbe való befektetések egyes esetekben — részben visszatéréshez a fosszilis energiaforrásokhoz vezetnek, ami megnehezíti a nettó zéró célok teljesítését.
A még nagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy maguk az adatközpontok építése és felszerelése jelentős, építőanyagokhoz (acél, cement) kötődő kibocsátással jár. Az acél- és cementipar hagyományosan nagy CO2-kibocsátók; bár vannak startupok és technológiák a kisebb kibocsátású előállításra, ezek még nem érhetők el a szükséges ipari skálán.
Ezen túl a mesterséges intelligencia gyors terjedését hajtó GPU-k és memóriachipek gyártása is jelentős emisszióval jár. A félvezetőgyártás rendkívül energiaigényes, és sok fejlett gyártóüzem Ázsiában található, ahol az elektromos hálózatokat továbbra is nagy arányban fosszilis források táplálják. Emellett a félvezetőgyártás során használt bizonyos vegyszerek erős üvegházhatású gázok, amelyek tömegükre vetítve sokkal nagyobb felmelegítő hatásúak lehetnek, mint a szén-dioxid.
Mi lehet a megoldás?
A technikai és gazdasági akadályok ellenére a feladat nem megoldhatatlan. A jelentések szerint a vállalatoknak több fronton kell lépniük, ha tartani akarják nettó zéró ígéretüket:
- nagyobb volumenű, ténylegesen hozzáadott megújuló energia-beszerzésekre;
- befektetésekre alacsonyabb kibocsátású acél- és cementgyártás technológiáiba;
- jelentős mennyiségű szén-dioxid-eltávolítási (carbon removal) kapacitás vagy kredit vásárlására.
Mindez komoly költségekkel járhat, de kombinálva és gyorsan alkalmazva lehetséges az előrelépés. Az AI és a vele járó infrastruktúra gyors kiterjedése azonban egyértelműen megnehezítette a nagy technológiai cégek dolgát a kibocsátáscsökkentés terén.
Következtetés
A Google és az Amazon fenntarthatósági beszámolói rávilágítanak arra, hogy az AI-vezérelt növekedés és az adatközponti beruházások jelentős mértékben hozzájárulnak a kibocsátások emelkedéséhez. Mindkét vállalat vállalja a nettó zéró célt, de a Scope 3 kibocsátások növekedése, az adatközpontok és chipellátási láncok hatása miatt komoly, költséges intézkedésekre lesz szükség a célok eléréséhez.
