A mesterséges intelligencia (AI) gyors terjedése a digitális reziliencia egyik meghatározó hajtóerejévé vált, ugyanakkor növeli az informatikai rendszerek és az irányítási mechanizmusok komplexitását. A SUSE friss kutatása szerint a digitális szuverenitás ma már stratégiai szempont: a megkérdezett vállalatok 98 százaléka prioritásként kezeli a témát, de csak 52 százalék tett eddig konkrét lépéseket a megvalósítás irányába.
A felmérést a SUSE mutatta be a vállalat április 20. és 23. között Prágában tartott éves globális konferenciáján, a SUSECON-on. A kutatás 309 IT-vezető bevonásával készült öt országban, és azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a szervezetek a digitális szuverenitáshoz — vagyis mennyire képesek saját kézben tartani adataikat, informatikai működésüket és technológiai döntéseiket.
Miért növekszik a jelentősége?
A tanulmány rávilágít: az AI egyszerre gyorsítja az innovációt és növeli az üzleti és működési kockázatokat. A vállalatoknak egyre pontosabban kell érteniük, milyen adatokon alapulnak modelljeik, hogyan történik a tanítás, és milyen környezetben futnak az alkalmazások. Az ellenőrzés hiánya nemcsak technikai kérdés — a bizonytalanság gyengítheti az ügyfelek bizalmát és növelheti a jogi, megfelelőségi kockázatokat.
A válaszadók 64 százaléka szerint az elkövetkező öt évben a digitális reziliencia legfőbb hajtóereje az AI-átláthatóság lesz, azaz a modellek eredetének, tanításának és működésének megismerhetősége.
Gyakorlati állapotok és hajtóerők
Bár a szuverenitás fontos, a gyakorlatban sok szervezetnél még hiányzik az előrelépés: a digitális szuverenitás a technológiai beszerzések során is megjelenik — 45 százalék szerint már szerepel az ajánlatkérésekben, és 42 százalék mondta, hogy végül ennek alapján választ beszállítót. Ugyanakkor 41 százalék csak külső nyomás, például ügyfél- vagy szabályozói elvárás hatására kezdett foglalkozni a kérdéssel.
A reziliencia másik fontos alkotóelemei a kutatás szerint:
- kiberbiztonság és a fenyegetések észlelése (63%),
- többfelhős vagy hibrid működés diverzifikálása (52%),
- mentési és helyreállítási képességek (45%),
- folyamatos monitoring (44%).
A szolgáltatói kontroll is kulcskérdés: a válaszadók 65 százaléka szerint a nagy globális felhőszolgáltatók meghatározó szereplők a digitális szuverenitást támogató megoldásokban. Ugyanakkor növekszik az igény a nagyobb házon belüli kontrollra és a nyílt, együttműködő rendszerekre, hogy csökkenjen a beszállítóktól való függés.
A nyílt infrastruktúra szerepe
A SUSE kutatása szerint az open source megoldásokat 94 százalék nagyon fontosnak vagy kiemelten fontosnak tartja a digitális reziliencia szempontjából. A SUSE szakértői szerint a nyílt infrastruktúra egyszerre képes támogatni az innovációt, a szabályozásoknak való megfelelést, a rezilienciát és az adatok feletti kontrollt.
A tanulmány említi azokat a megoldásokat is, amelyek segíthetik a kontroll növelését: a SUSE Linux Enterprise Server, a SUSE Rancher Prime és a SUSE AI olyan eszközök, amelyek lehetővé tehetik a szervezetek számára az adatok, modellek és IT-környezetek szigorúbb felügyeletét és a beszállítói függőség csökkentését.
Következtetések
A SUSE felmérése szerint a digitális szuverenitás jelentősége nő az AI térnyerésével, de a gyakorlati lépések elmaradnak a stratégiai elköteleződéshez képest. A szervezetek előtt tehát feladatként áll, hogy egyensúlyt találjanak az innováció gyorsasága, a megfelelőség és az adatok feletti kontroll között — és a válaszadók többsége a nyílt infrastruktúrában látja ennek kulcsát.
