Iparág

Az AI nem helyettesíti az embert: a művészi kreativitás felértékelődése

Weiler Péter digitális művész és Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora a generatív mesterséges intelligencia művészetre gyakorolt hatásáról beszélgettek.

Az AI nem helyettesíti az embert: a művészi kreativitás felértékelődése

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia alkalmazása átalakította a várakozásokat: nemcsak az irodai adminisztráció vagy a programozás áll szem előtt, hanem a kreatív szakmák jövője is. Weiler Péter digitális művész szerint éppen az AI elterjedése miatt kezd felértékelődni minden, amin látszik az ember jelenléte.

Weiler pályája rávilágít a változás ambivalenciájára: bár már tizenéves korától digitális eszközökkel dolgozott, az utóbbi időben egyre többet fest hagyományos technikákkal — olajjal, ecsettel. Nem a technológia elutasítása áll a háttérben, hanem az a felismerés, hogy a közönség és a piac mostantól keres olyan jegyeket, amelyeket a jelenlegi algoritmusok nem tudnak hitelesen reprodukálni: a véletleneket, a hibákat és az emberi kéz nyomát.

Ugyanakkor Weiler maga is aktívan használ generatív eszközöket, például a Midjourney-t és más képgeneráló rendszereket. Ezeket nem úgy kezeli, mint a kreatív folyamat helyettesítőit, hanem mint újfajta alkotótársakat: előfordult, hogy egy hibásan generált részlet indította el egy egész sorozat ötletét. Egy példa szerint a rendszer graffitizett fal helyett graffitivel borított fát generált — a „hiba” új vizuális világot nyitott meg előtte.

A fiatal alkotók körében érzékelhető ellenállás

Weiler tapasztalata szerint a pályakezdő művészek és tervezők között meglepően sokan elutasítják az AI-t; előadásain találkozott olyan hallgatókkal, akik kivonultak a teremből, amikor a generatív AI-ről volt szó. Nem az ismeretek hiánya a fő ok — sok fiatal talán jobban ismeri a technológiát, mint az idősebb generáció —, hanem a félelem, hogy a piacon nem marad számukra hely. Ez a félelem nem teljesen alaptalan: logótervezés, egyszerű grafikai munkák, tördelés vagy videós utómunka már most területek, ahol az AI gyorsabban és olcsóbban végezhet el korábban emberi munkát igénylő feladatokat.

Történelmi párhuzam: a fotográfia hatása a festészetre

Weiler szerint a jelenlegi jelenség hasonló ahhoz, ami a fotográfia megjelenésekor történt. Akkor is sokan a festészet végét jósolták, mégis olyan új irányzatok jöttek létre — például az impresszionizmus vagy az absztrakció –, mert a festők nem voltak többé kötve a valóság pontos másolásához. Most is elképzelhető, hogy az iparszerű, rutinszerű kreatív feladatokat átveszi a technológia, miközben a művészek az ötletekre, a történetmesélésre és az egyedi látásmódra koncentrálnak.

Miért marad emberi kérdés a művészet?

A beszélgetés során többször felmerült a kérdés, hogy mitől lesz valami művészet. Weiler szerint a válasz nem a technológiában, hanem az emberben keresendő: a művészet lényege az emberi kommunikáció, egy alkotás mögött ott az emberi tapasztalat — szeretet, csalódás, félelem, gyász —, és a befogadó ezekre a tapasztalatokra rezonál.

A digitális művészet piaca és a gyűjtők

A digitális művészet piaca továbbra is formálódik. Az NFT-k körüli kezdeti lelkesedés jelentősen visszaesett, több platform megszűnt, a galériák óvatosan közelítenek a területhez, és Magyarországon jelenleg kevés olyan szereplő van, aki kizárólag digitális művészetre specializálódott. Ennek ellenére léteznek gyűjtők, akik kifejezetten az új, technológiával kötött művek után kutatnak.

Összegzés

Weiler Péter és a beszélgetés más résztvevői szerint az AI nem a művészet végét jelenti. Sokkal inkább arra kényszerít minket, hogy újra feltegyük azt az alapvető kérdést: mitől lesz egy alkotás valóban emberi? A technológia átalakítja a rutinmunkát, de a kézjegy, a véletlenek és az emberi történet továbbra is értéket képviselnek az alkotásban.

A beszélgetés témái (időbélyegek)

  • Mit jelent ma digitális művésznek lenni? (00:33)
  • Hogyan használja a Midjourneyt és a ChatGPT képgenerálását? (03:14)
  • Miben más az olajfestés és a digitális alkotás élménye? (06:19)
  • Miért utasítják el sok fiatal művész az AI-t? (08:00)
  • Miért fontos kipróbálni az AI-t akkor is, ha valaki ellenzi? (15:11)
  • Lehet valódi értéke egy digitális műalkotásnak? (18:32)
  • Mely kreatív szakmákat fenyegeti leginkább az AI? (21:43)
  • Létezik-e magyar piaca a digitális művészetnek? (25:57)
  • Miért marad központi kérdés az ember szerepe a művészetben? (32:21)
  • Tud valódi művészetet létrehozni egy mesterséges intelligencia? (32:53)

(E beszélgetés korábbi epizódjai is elérhetők a műsor archívumában.)