Az elmúlt két év fókusza a piacokon az volt, hogy valódi‑e a mesterséges intelligencia (AI) körüli forradalom, illetve fenntartható‑e az Nvidia gyors árfolyamemelkedése. Pedig a technológiai forradalmak története azt mutatja: a legnagyobb befektetési hiba nem az AI‑siker elutasítása, hanem annak félreértése lehet. Az AI valószínűleg mélyen átalakítja a gazdaságot, az viszont korántsem biztos, hogy ma ismert, legismertebb cégek lesznek a végső nyertesek.
Ez a cikk Nemesi Péter, az OTP Alapkezelő kvantitatív stratégiai elemzőjének véleményére és a piacmozgásokra támaszkodik.
Miért érdekli a piacot most kevésbé az újabb meglepetés?
Az Nvidia legutóbbi gyorsjelentése érdemi meglepetést nem okozott: a vállalat az elmúlt húsz negyedévből tizenkilenc alkalommal felülmúlta az elemzői konszenzust az egy részvényre jutó eredmény (EPS) tekintetében. Ennek ellenére az árfolyamreakció egyre visszafogottabb, mert a befektetők már nem elsősorban arra figyelnek, hogy az Nvidia képes‑e ismét túl teljesíteni, hanem arra, meddig tarthat az a beruházási ciklus, amely a növekedést hajtja.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés: nem a rossz kérdést teszik‑e fel a befektetők az AI‑val kapcsolatban? Valóban ott keresik‑e a nyerteseket, ahol hosszabb távon a legtöbb érték keletkezhet?
Az AI‑beruházási hullám még nem fogyott ki, de másként alakulhat
A nagy technológiai vállalatok — Amazon, Google, Meta és Microsoft — abszolút értékben egyre többet költenek adatközpontokra, chipekre és kapcsolódó infrastruktúrára. Ezeknek a négy szereplőnek az AI‑infrastruktúrára fordított kiadásai 2026‑ra várhatóan közel háromszorosára emelkedhetnek a 2024‑es szinthez képest, és jelenlegi várakozások szerint 2027‑ben az összesített költés új történelmi csúcsot érhet el.
Ugyanakkor a lefelé mutató jel nem feltétlenül az abszolút költés csökkenése lesz, hanem a növekedés ütemének lassulása. Az előrejelzések szerint 2028 környékétől már nem várható további gyorsulás, még akkor sem, ha az összesített beruházás 800 milliárd dollár feletti szinten maradhat. A technológiai forradalmak történetében gyakran nem a beruházási ciklus vége, hanem annak átalakulása teremti meg a legnagyobb befektetési lehetőségeket.
Az AI első nagy nyertese: az Nvidia
A boom kezdetén a legfontosabb szűk keresztmetszet a számítási kapacitás volt, ezért aki ezt biztosította, az került reflektorfénybe. Ezt a szerepet töltötte be az Nvidia, amely nem csupán chipgyártóként, hanem komplex ökoszisztémát kiépítve vált központi szereplővé. A menedzsment a következő negyedévre is több mint 12 százalékos negyedéves árbevétel‑növekedést vár, miközben a korrigált bruttó marzs körülbelül 75 százalék maradhat — ez rendkívüli árazási erőt jelez.
A jelenlegi visszatekintő P/E ráta körülbelül 35, ami magasnak tűnhet, de elmarad az elmúlt tíz év átlagától; az előretekintő mutatók további eredménynövekedéssel számolnak. A fő kockázat nem feltétlenül a jelenlegi értékeltség, hanem az, hogy a befektetők a korábbi sztorik alapján keresik a jövő nyerteseit.
A szűk keresztmetszet „vándorol” — a memória kerül a középpontba
Ahogy a modellek nőnek, kiderült, hogy a számítási teljesítménynél fontosabbá vált a memória és annak sávszélessége. Nem állt rendelkezésre elegendő nagy sávszélességű memória, és a memóriagyártók — elsősorban a SK Hynix és a Micron — olyan komponensekkel rendelkeztek, amelyekből tartós hiány alakult ki, így kapacitásaikat évekre előre lekötötték. Ennek következtében a chipeken belüli érték egyre nagyobb részét a memória tette ki, és a profitabilitás, valamint az árazási erő részben átkerült hozzájuk. Ez magyarázza, hogy az elmúlt egy évben a Micron és a SK Hynix árfolyama erőteljesebben emelkedett, mint az Nvidia részvényei.
Hol lehet a következő szűk keresztmetszet?
A történelmi párhuzamok (vasút, internet, mobil) azt mutatják, hogy a legnagyobb értékteremtés gyakran nem a korai sztároknál halmozódik fel, hanem ott, ahol a rendszer következő korlátja kialakul. Az AI esetében ez a következő években valószínűleg már nem kizárólag a félvezetők területe lesz. Egyre több fizikai korlát nehezíti az infrastruktúra bővítését: az energiaellátás és a hűtés kapacitása, a nagy teljesítményű memória további fejlesztése, és a megfelelő adatközponti infrastruktúra mind kritikus tényezők.
Ennek megfelelően nem kizárt, hogy néhány év múlva a befektetők leginkább az energiahálózatok fejlesztőiről, adatközponti infrastruktúra‑szolgáltatókról vagy speciális hűtéstechnológiákat kínáló cégekről beszélnek majd, nem pedig elsődlegesen a chipgyártókról.
Következtetés: a kockázat a helytelen keresésben van
Az AI‑hoz kapcsolódó beruházási ciklus továbbra is erős, a forradalom nem ért véget. A befektetőkre leselkedő legnagyobb kockázat ma nem az, hogy az AI‑boom megbukik, hanem az, hogy a forradalom sikeres lesz ugyan, de a nyerteseket rossz helyen keresik. A technológiai forradalmak során a legtöbb hasznot azok hajtották be, akik időben felismerték a rendszer valódi szűk keresztmetszetét — és azt is, hogy ez a szűk keresztmetszet idővel vándorol.
A cikk illusztrációs céllal készült. A megidézett vállalati neveket és pénzügyi adatokat a szerző a nyilvánosan elérhető jelentések és elemzések alapján tárgyalta.
Címkék: gyorsjelentés, mesterséges intelligencia, technológiai forradalom, Nvidia, memória, adatközpont, Micron, AI, chipgyártás, félvezetők
