A mesterséges intelligencia köré csoportosuló részvények idén történelmi mértékű tőzsdei emelkedést produkáltak, és több stratégiai elemző már a múlt nagy összeomlásai előtti időszakokhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet.
Michael Hartnett, a Bank of America stratégája rámutatott, hogy a SOX félvezetőindex jelenlegi csúcsértéke 62 százalékkal haladja meg a 200 napos mozgóátlagot. Hartnett szerint ez az eltérés több mint kétszerese annak, amit a Dow Jones ipari index mutatott az 1987-es Fekete Hétfő és az 1929-es Fekete Kedd előtt. Hozzátette, hogy a mostani szint közelít a Nasdaq értékéhez a 2000-es dotkomlufi kipukkanása előtt mért 55 százalékos eltéréshez, és beleesik abba a tartományba is, amelyet a francia tőzsde 1720-as Mississippi-buborék idején mutatott (73 százalékos eltérés).
A mesterséges intelligenciához kötődő részvények március végén indultak parabolikus emelkedésbe, ami rendkívül szokatlan árfolyamminta. A Micron, az AMD, az SK Hynix, a Marvell és az Intel papírjai mind ezt a trendet követték. Hartnett szerint az exponenciális áremelkedés, a piaci koncentráció és a beszűkülő volatilitás együttese klasszikus jelei annak a pánikszerű vásárlási hullámnak, amelyet a befektetők „melt-up” néven is emlegetnek.
Különböző nézetek a buborék kérdésében
Egyes közgazdászok határozottan buboréknak tartják a helyzetet. Ann Pettifor, a PRIME kutatóintézet igazgatója szerint az MI-befektetések egyértelműen buborékot képeznek; több Wall Street-i bank becslése alapján ezek volumene jövőre akár meghaladhatja az egybillió (trillion) dollárt.
Más elemzők és kommentátorok óvatosabbak. Robin Wigglesworth, a Financial Times szerkesztője egy JPMorgan-elemzésre hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy történelmi összehasonlításban — például az 1860-as évekbeli vasútépítési lázhoz viszonyítva — az MI-beruházások GDP-arányosan még mindig viszonylag kicsik.
Vannak, akik elismerik a túlfűtöttség kockázatát, de nem tekintik azt pusztító eseménynek. Derek Thompson író (akit Howard Marks, az Oaktree Capital társalapítója is idézett) emlékeztetett, hogy a vasút, az elektromosság és a 1990-es évek végi szélessávú internet kiépítése mind buborékokhoz kapcsolódott, és bár ezek a buborékok korrekcióhoz vezettek, hosszú távon alapvetően átalakították az amerikai gazdaságot. Szerinte valószínűtlen, hogy a mesterséges intelligencia lenne az első paradigmaváltó technológia, amelyet nem követ túlberuházás és egy erősebb piaci korrekció.
Valódi bevételek és szűkülő piaci alapok
A buborékjelzőktől függetlenül a mesterséges intelligenciához kapcsolódó bevételek valóban elkezdtek megjelenni a pénzügyi jelentésekben. Alphabet felhőszolgáltatásokból származó bevétele az első negyedévben éves alapon 63 százalékkal nőtt. Az Amazon AWS 28 százalékos növekedéssel 37,59 milliárd dollár árbevételt ért el, míg a Microsoft felhős üzletága — amely az Azure-t is magában foglalja — 40 százalékos növekedéssel 34,68 milliárd dollár bevételt jelentett a harmadik pénzügyi negyedévben. Ezek az eredmények részben csökkentették a befektetők aggodalmait.
Ugyanakkor a piaci nyereség egyre kisebb részvénykörre koncentrálódik. A Piper Sandler elemzése szerint bár az S&P 500 index sorra dönti a csúcsokat, az emelkedő és az eső részvények aránya romlik, ami arra utalhat, hogy a rali alapjai törékenyek.
Mit érdemes figyelni?
A szakértők szerint érdemes figyelni a következőket:
- SOX és más technológiai indexek eltérése a 200 napos mozgóátlagtól;
- a volatilitás alakulása és a piaci koncentráció mértéke;
- nagy techcégek felhő- és AI-bevételeinek további dinamizmusai;
- a részvényemelkedések szélessége (market breadth) az S&P 500-ban.
A jelenlegi helyzet tehát egyszerre mutat reálgazdasági jeleket — növekvő AI-bevételek — és olyan technikai indikátorokat, amelyek egyesek szerint buborékra utalnak. A vélemények megoszlanak arról, hogy a korrekció elkerülhetetlen-e, illetve ha bekövetkezik, mennyire fájdalmas lesz a gazdaság egészére nézve.
Címkék: Microsoft, Amazon, mesterséges intelligencia, buborék, részvénypiac, AMD, Alphabet, Intel, befektetés, félvezetőipar
