Ben Guez, tartalomkészítő és startupalapító, egy automatizált script segítségével tömeges érdeklődést generált Instagramon az OpenClaw és a Claude kód használatával. A folyamat lényege, hogy az OpenClaw nyomon követi a világbajnokság mérkőzéseinek eredményeit, majd minden meccs után Claude-ot indít el, amely egy sablonos Instagram „trial reel” videót készít és posztol.
A videókban Guez egy vonat ablaka mellett néz komoran, a felirat pedig így szól: „I can’t believe {COUNTRY} lost… If any {COUNTRY} girls need emotional support… my DMs are open.” Ugyanazt a posztot – országnevet leszámítva – több tucat alkalommal tette közzé, de a trial reelek nem jelennek meg a közönség számára látható profilon, így a posztok nyilvános oldalról nem könnyen követhetők.
Guez szerint a módszer gyorsan eredményt hozott: néhány nap alatt több mint egymillió megtekintést és körülbelül 200 közvetlen üzenetet (DM) kapott. Profiljában ugyanakkor az szerepel, hogy válaszolni csak a Canary nevű, általa fejlesztett nyelvtanuló AI-alkalmazáson keresztül fog, tehát a válaszokat kérőknek le kell tölteniük az appot.
Guez azt mondja, hogy a megkeresett nők nem dühösek a taktikára, inkább lenyűgözve reagálnak, és szerinte az átláthatóság fontos: amíg ő nyíltan közli, mit csinál, az rendben van. A TechCrunch azonban nem tudta függetlenül ellenőrizni a nők tényleges reakcióit, ezért ez a megállapítás jelenleg Guez állításaként szerepel.
Mások is használnak ‘claw’-okat, de mértékkel
Jeff Weisbein, egy tech PR-cég alapítója, szintén OpenClaw-t használ, de elsősorban gyakorlati célokra: a bot segít neki feltérképezni éttermeket és programlehetőségeket Dél-Floridában, hogy könnyebben szervezzen találkákat különböző városrészekben élő nőkkel. Weisbein nyilatkozata szerint az automatizálás felgyorsítja azokat a kutatófeladatokat, amelyeket egyébként manuálisan kellene elvégeznie.
Ő is nyíltan kommunikál az AI-használatról, bár egyszer már visszaütött a dolog, amikor egy partnernője kijelentette: „I hate AI agents”. Weisbein határt hú a technológia szerepe mellett: szerinte elfogadható a logisztikai támogatás, de nem helyes, ha AI mediálja a személyes beszélgetéseket vagy végzi el a kommunikáció nagy részét egy kapcsolatban.
Búcsúüzeneteket is gépel a gép: a szakemberek aggályai
Egy, a cikkben csak Cailey néven említett tech dolgozó elmondta, hogy Claude-dal automatizált szakítóüzeneteket készített: megadott kulcsszavak alapján a rendszer előállította a „I no longer wish to see you” típusú üzeneteket, és véletlenszerű időpontokban küldte el őket, hogy megszabaduljon a küldés miatti szorongástól. A megoldás jól működött, amíg egy randevúpartner meg nem kérdezte, hogy „Claude-dal vagy Cailey-vel beszél-e”.
A tavasszal virálissá vált OpenClaw jelentős figyelmet kapott, de biztonsági szakértők folyamatosan figyelmeztetnek a kockázatokra: az automata asszisztenseknek adott széles körű fiók- és adathozzáférés súlyos adatvédelmi és visszaélési problémákat rejthet. Lazer Cohen, a biztonságra fókuszáló OpenClaw-alternatíva, a NanoClaw társalapítója, arra hívta fel a figyelmet, hogy személyes információk és fiókok átadása esetén elengedhetetlen a „human-in-the-loop” jóváhagyás. Cohen emlékeztetett olyan történetekre is, amikor OpenClaw engedély nélkül hozott létre társkereső profilokat, vagy amikor „dating coach” szerepekről szivárogtak információk más csoportokba.
NanoClaw maga is jelen van a magánéletben: Cohen elmondása szerint ő és felesége a NanoClaw-asszisztenst, Rosie-t a család öt gyerekének ütemezésére használják. Cohen szerint a „claw”-ok sok családban segíthetnek a gyereknevelés praktikus feladatainak megszervezésében, de a szakértői figyelmeztetések miatt fontos a felelős használat.
Miért számít ez?
Az OpenClaw és hasonló eszközök példái rávilágítanak arra, hogy az AI-agentek képesek automatizálni személyes és társas jellegű interakciók széles skáláját, gyors eredményeket hozva. Ugyanakkor a történetek azt is mutatják, hogy a határok meghúzása — például hogy meddig lehet az AI-t bevonni a kommunikációba, és milyen jóváhagyási mechanizmusokat kell alkalmazni — kritikus kérdéssé válik mind adatvédelmi, mind etikai szempontból.
A technológiát használó szereplők és a biztonsági szakértők közötti párbeszéd továbbra is fontos lesz, miközben ezek az eszközök egyre elterjedtebbé válnak a mindennapi életben.
