A mesterséges intelligencia terjedése a világgazdaság olyan átalakulásának ígéretét hordozza, amely jelentőségében összevethető az ipari forradalommal, de várhatóan sokkal gyorsabb ütemű lesz. Ahogy az első ipari forradalom — például az 1811-es luddita mozgalomhoz köthető tiltakozások — kezdetben társadalmi ellenállást váltottak ki, az iparosodás végül alapjaiban változtatta meg a termelést és a munkaszerveződést. Ma hasonló félelmek jelennek meg: míg akkor a gőzgépek automatizálták a fizikai munkát, ma az AI automatizálja a szellemi és kreatív feladatok egy részét.
Mi korlátozza ma az AI-t? Fizikai erőforrások
A mesterséges intelligencia terjedésének korlátai ma kevésbé algoritmikusak, és inkább fizikai jellegűek: a villamos energia, a víz és az infrastruktúra a legkritikusabb tényezők.
-
Energia: az elektromosság az AI „üzemanyaga”. Bár az AI-eszközök hatékonysága növekszik, az alacsonyabb egységköltségek miatt összességében nő az energiafelhasználás, mert egyre több alkalmazás válik üzletileg érdemessé. Ráadásul az adatokon alapuló kapacitásokat kiszolgáló létesítmények gyorsan telepíthetők — egy adatközpont körülbelül 18 hónap alatt felépíthető —, miközben a bővített áramátviteli hálózatok kiépítése akár tíz évet is igénybe vehet.
-
Víz: az adatközpontok és más AI-infrastruktúrák működtetése jelentős vízigénnyel jár a hűtés és üzemeltetés miatt. Egyes helyeken a helyi vízrendszer korlátozhatja egy új adatközpont létrehozását vagy hosszú távú fenntarthatóságát, ezért a víz stratégiai tényezővé lép elő. Azok az országok, amelyek kedvező vízrajzi adottságokkal és hatékony vízgazdálkodással rendelkeznek, komparatív előnyre tehetnek szert.
-
Infrastruktúra és ellenállóképesség: az AI-korszakban a versenyképességet nem csupán az jelenti, hogy ki telepíti gyorsabban a modelleket, hanem hogy ki épít mögéjük megfelelő, ellenálló és hatékony infrastruktúrát. Az energia- és vízellátás, valamint a hálózati kapacitás hiányosságai hálózati túlterheléshez, szolgáltatáskieséshez és bizalmi válsághoz vezethetnek.
Várható gazdasági és társadalmi hatások 2050-ig
A cikk szerint 2050-re az AI és a digitalizáció jelentősen átalakíthatja a termelékenységet és az erőforrás-hiány természetét. A legfontosabb előre jelzett változások:
- Termelékenységi ugrás: az AI hozzájárulhat ahhoz, hogy a négy napos munkahét szélesebb körben elterjedjen.
- Gazdasági szerkezet: a munkakörök megközelítőleg 40%-át érintheti az AI, ám sok esetben inkább kiegészítésről lesz szó, nem teljes kiváltásról.
- Geopolitika és „AI-szuverenitás”: az infrastruktúra és a technológiai önállóság kerül a geopolitikai verseny középpontjába.
Ha az infrastruktúra, a szabályozás és a munkaerőpiac alkalmazkodása nem tart lépést a technológiai változással, társadalmi ellenállás és rendszerszintű problémák léphetnek fel. Ezzel szemben, ha ezek az elemek együtt fejlődnek, az AI jelentős jóléti és kreatív potenciált szabadíthat fel.
Vállalati megoldások és helyi szereplők
A cikk kiemeli a Kyndryl megoldásait: a Kyndryl Agentic Service Management megközelítése és a Kyndryl Agentic AI Framework olyan módszertanok, amelyek segíthetnek a vállalatoknak abban, hogy kísérleti AI-projektekből stabil, skálázható működést alakítsanak ki. A szerző megnevezi Tóth Andrást, a Kyndryl Hungary Country Managing Directorát.
Miért számít ez?
A következő évtizedekben az AI térnyerése nem csupán technológiai kérdés lesz, hanem az energia-, víz- és infrastrukturális erőforrások biztosításának és szabályozásának függvénye. Azok az államok és cégek, amelyek képesek időben beruházni és megteremteni a szükséges ellenálló képességet, jobb helyzetből indulnak a gazdasági és geopolitikai versenyben.
