Az amerikai Stanford Egyetem, az Imperial College London és az Internet Archive kutatói egy nagyszabású elemzésben vizsgálták meg, hogyan alakította át a világhálót a 2022-ben megjelent generatív mesterséges intelligencia. A csoport az Internet Archive adattárát használta kiindulópontként, és 33 hónapnyi időszakot dolgozott fel: 2022 augusztusától 2025 májusáig.
Fő megállapítások
-
A kutatók szerint 2025 közepe körül az újonnan közzétett weboldalak nagyjából 35 százaléka minősíthető mesterséges intelligencia által generáltnak vagy mesterséges intelligencia által támogatottnak. Összehasonlításképp: 2022 végén ez az arány gyakorlatilag 0 százalék volt.
-
A vizsgálat során a kutatók az úgynevezett „halott internet” elméletből indultak ki, amely azt feltételezi, hogy az internetes forgalom és kommunikáció jelentős részét botok és automatizált rendszerek generálják.
-
Több AI-detektort teszteltek; a Pangram v3 volt a legpontosabb azon eszközök közül, amelyeket a kutatók alkalmaztak az AI-használat felismerésére.
Kutatási kérdések és eredmények
A szerzők hat konkrét kérdést tettek fel az AI terjedésének hatásáról, többek között azt vizsgálva, beszűkülnek-e a nézőpontok, terjed-e a dezinformáció a hallucinációk következtében, illetve eltűnnek-e az egyedi stílusok az internetes szövegekből. A 33 hónapnyi adatot elemezve a kutatók meglepő módon csak két olyan hatást azonosítottak, amelyre egyértelmű „igen” volt a válasz:
- Az interneten található szövegek szemantikai sűrűsége csökkenő tendenciát mutat.
- A webes szövegek hangvétele összességében pozitívabbá vált.
A többi feltett kérdésre — például a dezinformáció robbanásszerű növekedésére vagy az egyedi hangok eltűnésére — a jelenlegi elemzés nem adott egyértelmű megerősítést.
Szakértői megjegyzések
Jonáš Doležal, a Stanford kutatója a 404 Media számára azt hangsúlyozta, hogy megdöbbentő, milyen gyorsan terjed az AI az interneten: míg évtizedeken át emberek formálták a web tartalmát, a generatív AI-nak nagyjából három évre volt szüksége ahhoz, hogy szembeötlő jelenlétet szerezzen.
Németh Gábor, a Stylers Group vezető AI-tanácsadója, a HVG AI-kiadványában azt írta, hogy az AI-készítette tartalmak problémája nem elsősorban az, hogy „szemét”, hanem hogy „átlagos”: nem feltétlenül rosszindulatú, egyszerűen kevésbé különleges vagy kiemelkedő.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az internet „nem vált kevésbé igaz hellyé” egyértelműen — erre vonatkozó megítélésük fenntartásokkal bír: elképzelhető, hogy a jelenlegi algoritmusok még nem képesek felismerni a mesterséges intelligencia kifinomult hamisságait, vagy az is lehetséges, hogy az internet korábban sem volt különösen igaz alapú tér.
A következő lépésként a csapat azt tervezi, hogy részletesebben feltérképezi, miként változtak meg a weben olvasható szövegek minőségi és stilisztikai jellemzői az AI terjedésével.
