Az elmúlt fél évben megfordult a magyar ipari teljesítmény visszaeső trendje: a 2025 végén bekövetkezett mélypont óta az ipari termelés és az export emelkedésnek indult. A közvélekedéssel ellentétben azonban az exportnövekedés fő hajtóereje nem elsősorban az autóipar általános feléledése, hanem egy nagyon koncentrált, informatikai szervergyártási tételek exportjának gyors bővülése.
A járműipar szerkezeti átalakulása
A járműgyártásban látható ugyan fellendülés: a két évig tartó visszaesés 2025 végén megállt, tavasszal pedig megugrott a termelés. Részleteiben azonban erőteljes szerkezeti változások zajlanak. A benzines autók exportárbevétele 2024-ben ismét csökkenni kezdett, és mára körülbelül a Covid előtti szint felét adja. A hibrid járművek termelése 2020–2024 között nőtt, majd visszaesett, de az új kapacitások beállásával ismét növekedési pályára került, és ma Magyarországon ebből a kategóriából készül a legtöbb. A tisztán elektromos járművek gyártása 2021 óta folyik; bár 2022–2024-ben megtorpant, 2026-tól erőteljes élénkülés látható, és április–májusban az elektromos autók exportja már meghaladta a benzinesekét, sőt kissé a hibridekét is. A dízelautók gyártása fokozatosan marginalizálódik. Érdekes módon az alkatrészek és tartozékok gyártása — amely jellemzően az autóipari értéklánc fontos része — továbbra is zsugorodik.
Akkumulátorgyártás: nem váltotta be a reményeket
Az akkumulátorgyártásról 2023-ban úgy tűnt, hogy jelentős exportpotenciálra tehet szert, de a technológiaváltás és egyéb sokkok után a termelés látványosan visszaesett. A zuhanás megállt, de az ágazat jelenleg az egykori termelési csúcs körülbelül felét teljesíti.
Mire épül az exportnövekedés valójában?
A szerkezeti kép tisztázása érdekében megvizsgálták, hogy januárhoz képest májusban mekkora volt az export növekedése euróban, és mely termékcsoportok járultak hozzá leginkább. Az elemzés szerint a teljes járműgyártás hozzájárulása az idei exportbővüléshez mindössze 28% volt. Az exportnövekedés ennél sokkal koncentráltabb: a gyógyszergyártás járult hozzá körülbelül 5%-kal, míg a legnagyobb részt — több mint a felét — a „automatikus adatfeldolgozó gép és részegységei; mágneses és optikai leolvasó; kódolt adatot átíró gép” statisztikai kategóriába (8471) eső termékek exportjának ugrása adta. Mélyebb bontásban ezen belül gyakorlatilag kizárólag a „digitális adatfeldolgozó egység” (847150 kód) bővülése a meghatározó.
Egyetlen gyár, nagy hatás
A statisztikák és a vállalati beszámolók összevetése alapján ez a felfutás egyetlen, Komáromban működő gyárhoz köthető: a Foxconn-csoporthoz köthető Cloud Network Technology Kft.-hez (CNT). A cég exportárbevétele jelentősen nőtt: míg 2022–2023-ban 1,6–1,7 milliárd dollár körül mozogtak a bevételek, tavaly már 7,8 milliárd dolláros exportárbevételt regisztráltak. A CNT termelése magában foglal SMT alapú gyártást és az alaplapok készítését is; elsősorban léghűtéses, GPU-szervereket gyártanak, de a folyadékhűtéses technológiákra való előkészülés is felmerül.
Miért fontos ez az AI számára?
A mesterséges intelligencia-modellek futtatásához és tanításához hatalmas számítási kapacitás szükséges, amit tömegesen GPU-kkal felszerelt szerverek biztosítanak. Ezeket rackekbe rendezett szervereket adatközpontokban üzemeltetik. A Cloud Network Technology ebben a szervergyártásban szerzett erős pozíciókat; az, hogy pontosan kik a vevők, nem nyilvános, de a legnagyobb felhőszolgáltatók — például Microsoft, Amazon, Google, Meta, Oracle — potenciális megrendelők lehetnek.
Kiemelt piacok és piaci szerep
A külkereskedelmi adatok szerint a „digitális adatfeldolgozó egységek” exportjának mintegy negyede Indiába megy, egyötöde az Egyesült Államokba. További jelentős piacok: Hollandia (12%), Egyesült Királyság (9%) és Németország (7%). Ez arra utal, hogy a Komáromban gyártott szerverek versenyképesek a globális, különösen az ázsiai és észak-amerikai piacokon.
Mit jelent ez a magyar gazdaság számára?
A részvétel az AI-értékesítési láncban jó hír: 2500 munkavállaló (zömmel magyarok) munkája révén jelentős exportárbevétel érkezik a világpiacról. Ugyanakkor a gyártó tevékenység hagyományosan alacsonyabb hazai hozzáadott értéket hordoz (a cikk szerint körülbelül 10% körül), és a magyar gazdaság számára hosszabb távon magasabb hozzáadott értékű, saját innovációra épülő szereplők kellenének ahhoz, hogy a jelenleginél mélyebben integrálódjunk a globális értékláncokba.
Következtetések
A magyar ipar és export mostani élénkülése többnyire nem széleskörű, hanem nagyon koncentrált jelenség: az AI-szolgáltatásokhoz kapcsolódó szervergyártás exportja dominálja a rövid távú növekedést. Ez nem helyettesíti a gazdasági szerkezetátalakításhoz szükséges hosszabb távú lépéseket, de értékes példa arra, hogy Magyarország képes bekapcsolódni a globálisan legdinamikusabb ágazatok termelési láncaiba.
