Modellbevezetés

Ázsiai startupok helyettesítik az Anthropic-modelleket: Sakana Fugu és kínai 360 Tulongfeng a tiltás közepette

A főszereplők a tokiói Sakana AI és a kínai 360 nevű kiberbiztonsági cég, amelyek új, Anthropic Mythos-hoz hasonló modelleket mutattak be, miután az Egyesült Államok ideiglenesen megtiltotta a Mythos és a korlátozottabb Fable 5 exportját nem amerikaiak számára.

Ázsiai startupok helyettesítik az Anthropic-modelleket: Sakana Fugu és kínai 360 Tulongfeng a tiltás közepette

Két ázsiai vállalat a közelmúltban bemutatta saját nagy teljesítményű AI-termékeit — részben annak nyomán, hogy az Egyesült Államok korlátozó intézkedéseket hozott Anthropic egyes modelljeinek globális elérhetősége ellen. Szerdán a kínai kiberbiztonsági cég, 360, állítólagosan bemutatta Tulongfeng névre keresztelt eszközét, amelyről a cég azt állítja, hogy versenyképes Anthropic Mythosával. Ugyanazon a héten a tokiói Sakana AI bemutatta Fugu nevű modelljét, amelynek neve a japán fugu (fúróhal/blowfish) szóból ered.

Mit mondanak a vállalatok és mit tudnak a modellek?

Sakana AI szerint a Fugu „vállalja a vállalást a vezető modellekkel, mint Anthropic Fable 5 és Mythos Preview”. A startup hangsúlyozza, hogy Fugu kifejezetten ügynökökre (agents) optimalizált — képes más modellekhez API-kon keresztül hozzáférést koordinálni. A cég képviselője a TechCrunchnak elmondta, hogy a modell kiadása „teljesen véletlen egybeesés” volt az Anthropic-modellek exporttilalmával, ugyanakkor a weboldalukon a „frontier capability without the risk of export controls” (csúcsteljesítmény exportkontroll-kockázat nélkül) üzenetet hirdetik.

A Sakana AI szerint a Fugu fejlesztése tavaly kezdődött; a mögöttes kutatást a cég szerint az ICLR konferencián mutatták be a tavaszon. A startupot 2023-ban társalapították David Ha és Llion Jones (mindketten Google-tapasztalattal), valamint Ren Ito (korábban Mercari és Stability AI vezető pozícióiban). A vállalat megoldásai megfizethető generatív AI-modellekre fókuszálnak, amelyek kis adathalmazokkal is jól működnek, és a japán nyelv és kultúra számára vannak optimalizálva.

Sakana célközönsége elsősorban japán vállalatok és kormányzati szervek, amelyek csökkenteni szeretnék a szigorodó exportkontrollok miatt fennálló kockázatokat; ugyanakkor a cég nem állítja, hogy ez végleges elfordulást jelentene az amerikai modellektől. A Sakana szóvivője szerint „az amerikai modellek továbbra is fontosak Ázsiában”, ami összhangban áll a társalapító Ren Ito múlt heti Evianban, a G7-csúcson elhangzott megjegyzéseivel. Ito a Project Syndicate-ben megjelent véleménycikkében azt kérte az amerikai kormánytól, hogy elsődlegesen a hozzáférés megőrzését tartsa fontosságnak szövetségesei számára, és azt hangsúlyozta, hogy az AI-t nem szabad egyedül tartani — szerinte közösen kell fejleszteni.

A Sakana társalapító-vezérigazgatója, David Ha X-üzenetében azt írta, hogy a Fugu több mint opportunista piaci lépés: az orchestration (orchestration models) szerinte a következő határvonal a nagyobb modellek utáni fejlődésben, mivel lehetővé teszi különböző modellek együttes használatának koordinálását. Hozzátette, hogy a nemzeti infrastruktúra egyetlen szolgáltatóra való támaszkodása kockázatos, és az exportkontrollok példája megmutatta, hogy „a top modellekhez való hozzáférés egyik napról a másikra eltűnhet”.

Kínai irány: 360 Tulongfeng és Yitianzhen

Miközben Sakana Fugu-t elsősorban hozzáférés-megőrzési stratégiaként pozícionálja, a pekingi 360 ehelyett közvetlenebb lépéssel állt elő. A cikk szerint a 360 két AI alapú kiberbiztonsági eszközt jelentett be: a Tulongfenget, amely automatikusan képes szoftveres sebezhetőségek feltárására, valamint a Yitianzhen nevű rendszert, amely a kibervédelmet és incidentezés-kezelést automatizálja.

A bejelentéshez 360 alapítója, Zhou Hongyi nyilatkozata is társult: Reuters szerint Zhou a sebezhetőség-kereső AI-t stratégiai nemzeti eszközként jellemezte, és figyelmeztetett a „egyirányú átláthatóság” (one-way transparency) veszélyére — vagyis arra, hogy egyes szereplők hozzáférhetnek fejlett sebezhetőség-felismerő képességekhez, míg mások nem.

A háttér: az Egyesült Államok exporttilalma és Anthropic bevételei

Az Egyesült Államok kormánya két héttel az említett bejelentések előtt adott ki olyan korlátozó rendeletet, amely megakadályozza, hogy Anthropic Mythos és a szigorúbb korlátozású Fable 5 modelljei globálisan elérhetőek legyenek nem amerikai felhasználók számára. Anthropic egyébként havi/futási bevétele (run-rate) alapján május 2026-ban átlépte a 47 milliárd dolláros szintet, de az nem ismert, hogy ebből mekkora rész függ ázsiai vállalati ügyfelektől.

Az exportkorlátozás életbe lépése óta hetek alatt legalább két cég — egy Tokióban és egy Pekingben — lépett be a meglévő űrbe. Még ha az amerikai vállalatok vissza is nyerhetnek bizalmat, ha a tilalom egyszer véget ér, a helyi alternatívák — amelyek jobban értik a helyi nyelvet és kulturális nüanszokat — már betöltik a keletkezett hiányt.

360 nem reagált a megkeresésre a cikk szerint.

Miért számít ez?

A történés rávilágít arra, hogy technológiai hozzáférés-politikák gyorsan alakíthatják át a globális AI-ellátási láncokat: az exportkorlátozások rövid távon piaci lehetőségeket teremthetnek helyi fejlesztőknek, ugyanakkor felvetik a technológiai verseny és a stratégiai kockázatok új típusú kérdéseit is — különösen, ha bizonyos képességek egyes országok vagy szereplők kezében koncentrálódnak.