Üzlet

A Bank of America stratégája szerint a SpaceX és az OpenAI IPO-ja buborékkockázatot növelhet

Michael Hartnett, a Bank of America stratégája szerint a SpaceX és az OpenAI tervezett tőzsdei bevezetése a technológiai szektor súlyát az indexekben olyan mértékben növelheti, hogy az meghaladhatja korábbi piaci buborékok idején tapasztalt koncentrációt.

A Bank of America stratégája szerint a SpaceX és az OpenAI IPO-ja buborékkockázatot növelhet

Michael Hartnett, a Bank of America stratégája a Bloomberg beszámolója szerint arra figyelmeztetett, hogy a SpaceX és az OpenAI tervezett tőzsdei bevezetése a technológiai szektor súlyát olyan mértékben növelheti az indexekben, amely meghaladhatja a korábbi piaci buborékok idején tapasztalt koncentrációt.

Hartnett megjegyezte, hogy Elon Musk űripari vállalata, a SpaceX a világ eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetésére készül, míg az OpenAI — a ChatGPT mögötti cég — igyekszik megelőzni az Anthropicot a tőzsdére lépéssel. Ezek az óriási részvénykibocsátások tovább táplálnák a technológia és a mesterséges intelligencia körüli optimizmust, ami már most is az elmúlt évtizedek egyik legkeskenyebb bázisú piaci raliját hajtja.

Hartnett a tipikus buborékjelek között említette az erős árfolyam-emelkedést, a kisbefektetői mánia kialakulását és a volatilitás csökkenését. Szerinte, ha a nagy IPO-kat is a jelentős mesterségesintelligencia-vállalatok közé számítjuk, a piaci koncentráció könnyen felülmúlhatja a múlt buborékcsúcsait.

A stratégia rámutatott, hogy a részvénypiaci koncentráció a történet során több alkalommal is körülbelül 48 százalékos értéken tetőzött — például az 1920-as években, a Nifty Fifty korszakban, a japán eszközárbuborék alatt és a dotkomláz idején. Jelenleg a technológiai szektor súlya az S&P 500 indexben már több mint 44 százalék.

A növekvő koncentráció problémát jelenthet a vagyonkezelők számára, mert kockázatkezelési szabályzataik gyakran megakadályozzák őket abban, hogy portfóliójukban teljes mértékben leképezzék az indexekben kialakult hatalmas szektorsúlyokat. Ráadásul az erősen technológiafelé eltolódott indexek elfedhetik a gazdaság más fontos ágazatainak — például a fogyasztói és a pénzügyi szektor — felszín alatti gyengeségeit.

Hartnett áttekintette korábbi nagy tőzsdei bevezetések hatását is, és megállapította, hogy például a Saudi Aramco vagy a Meta piacra lépése végül nem hagyott tartós, érdemi hatást a szélesebb részvénypiacokra. Egyes esetekben — például a Visa vagy az AIA Group tőzsdei debütálását követően — a piacok 9–12 hónappal később alacsonyabb szinten álltak.

A stratégia szerint a fellendüléseket és a piaci buborékokat általában a kötvényhozamok megugrása szokta megszakítani. Hartnett egyébként tavaly helyesen jelezte előre a nemzetközi részvények felülteljesítését, és nyersanyagokkal kapcsolatos optimizmusa is kifizetődött.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak.