A McKinsey & Company éves elemzésének témaválasztásánál egyértelmű volt, hogy a mesterséges intelligenciáról kell beszélni — a kérdés inkább az volt, hogy most jött‑e el az idő egy átfogó tanulmányra. Ezt mondta Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company magyarországi irodavezető partnere a tanulmány bemutatóján: az AI körüli vita részben arról szól, hogy technológiai hype‑ról van‑e szó, vagy már kézzelfogható gyakorlati hatások láthatók.
A McKinsey összehasonlítása szerint az AI jelenlegi állapota hasonló ahhoz, ahol az Excel volt az ezredforduló körül: sokan használják papír helyett, de a legtöbb helyen csupán arra, hogy korábban papíron elvégzett számításokat beírjanak a gépbe. A technológia elérhető és gyorsan fejlődik, de a vállalatok számára még sok a kérdés, miként lehet belőle valós értéket kinyerni.
Potenciál a magyar gazdaság növekedésére
A tanulmány társszerzője, Havas András hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak kitörési pontokat kell keresnie, mert a növekedés kulcsa a termelékenység javítása. Az AI segíthet a repetitív és egyes komplexebb feladatok automatizálásában, így az emberek olyan feladatokra koncentrálhatnak, amelyekben jobb eredményt adnak a gépeknél.
A McKinsey számítása szerint 2030‑ig legalább 15 milliárd euró — a jelenlegi hazai GDP körülbelül 6–7 százalékának megfelelő érték — teremthető az AI alkalmazásával. Legnagyobb lehetőségeknek az informatika, ügyfélkezelés, marketing, belső működési folyamatok átalakítása és vállalati infrastruktúra kezelése ígérkeznek.
Kerekasztal: a vezetők aggodalmai — kevesebb lelkesedés, több realitás
A tanulmány bemutatója után lezajlott kerekasztal‑beszélgetésen a meghívott cégvezetők nem a fejlesztéseik dicséretére fókuszáltak, hanem az AI‑bevezetés körüli problémákra és kockázatokra.
Matécsa Márta, a tanulmány társszerzője arra mutatott rá, hogy az AI sokféle kreatív eredményt képes előállítani — például versek vagy rajzok formájában —, de a lényeg az, hogy ezeket célszerűen és értelmesen csatornázzák be a vállalati működésbe.
Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója szerint a hype‑nak le kell csengenie. Rövid távon szerinte nem biztos, hogy jelentős termelékenységi nyereségek várhatók; előbb meg kell várni, hol ér véget a fellángolás és hol kezdődik az értékteremtés. A gyógyszeriparban gyakran előfordult, hogy az új technológiáktól várt előnyök elmaradtak vagy lassabban jelentkeztek.
Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató‑helyettese azt emelte ki, hogy a bankoknál gyorsan kezdték alkalmazni az AI‑t, és ez a kódoláson is meglátszik. Ugyanakkor szerinte még „a beetetés korszakában vagyunk”, és egyre inkább látszik az AI költségvonzata: az AI‑szolgáltatók elkezdték emelni az áraikat. A bevezetés után a cégek gyakran beszállítói függésbe kerülnek — ha egyszer szerződtek egy szolgáltatóval, onnantól rendszerint fizetniük kell neki, függetlenül a későbbi eredményektől.
A vezetők közös meglátása volt, hogy az AI‑bevezetésről gyakran úgy gondolják: költségcsökkentő eszköz. Gyorsan kiderülhet azonban, hogy ez inkább átcsoportosítást jelent, különösen akkor, ha nem következik tömeges létszámleépítés. Példaként elhangzott, hogy a bankok digitalizálása sem szüntette meg a személyes ügyfélszolgálat költségeit; a személyes és digitális működtetés összességében gyakran drágább lett, mint előtte a fiókok fenntartása.
Bacsó Gergely, az Allianz Hungária vezérigazgatója még pesszimistább volt: szerinte a nagy amerikai és indiai cégek már most tömeges leépítéseket hajtanak végre, verseny indul a költségek csökkentéséért. Az USA‑ban és Indiában szerinte „már most pánik van” a leépítések hatása miatt; Európában viszont, ahol inkább munkaerőhiány a gond, az AI‑t jelenleg inkább új kollégaként lehet kezelni.
Nagy Péter, a Magyar Telekom vezérigazgató‑helyettese volt a leginkább optimista: elmondása szerint náluk az AI már az ügyfélhívások körülbelül egyötödét kezeli, és a munkatársakat nem elbocsátották, hanem a bonyolultabb feladatokhoz irányították át. Az AI emellett segít gyorsabban azonosítani a rendszerhibákat, ahol emberi beavatkozás szükséges.
Összegzés: lehetőségek és kockázatok párhuzamosan
A kerekasztal‑beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az AI technológiai alapjai adottak és a potenciál jelentős, de a közeli jövőben inkább a költségoldali hatások, a beszállítói kötöttség és az átmeneti teljesítménykockázatok érzékelhetők. Sok esetben középtávon még nem látszanak a valódi áttörések, és a kis‑ és középvállalatoknál különösen veszélyes lehet, hogy az AI‑ra támaszkodva kiváltsák a bérköltségeket.
Becsei hasonlata szerint az AI most olyan, mint egy profi golfütő: aki nagyon jó, az sokat profitálhat belőle, az átlagos felhasználó viszont nagy összegeket költhet anélkül, hogy érdemi javulást érne el. A beszélgetés tanulsága, hogy a vállalatoknak óvatosan, tudatos kockázatkezeléssel és a beszállítói függőség mérséklésére törekedve érdemes bevezetniük az AI‑megoldásokat.
