Szabó István, a PwC igazgatója szerint a vállalati vezetőknek rendszerszintű, stratégiai felkészülést kell kialakítaniuk a generatív mesterséges intelligencia (MI) elterjedése miatt. A PwC legutóbbi globális vezérigazgatói felmérése szerint a vezetők 45 százaléka aggódik vállalkozása hosszú távú fennmaradása miatt; ez a bizonytalanság a gyorsan változó gazdasági, politikai környezettel és az új technológiák megjelenésével is összefügg.
Szabó rámutat: a generatív MI robbanásszerű fejlődése ma még nehezen jósolható hosszú távú hatásokkal jár, de jellegében összevethető az elektromos áram elterjedésével — amikor az alkalmazás költségei csökkentek, az technológia gyakorlatilag minden területen megjelent. Már ma is léteznek egyszerű példák erre (például mesterséges intelligenciával kiegészített elektromos fogkefe), és a fejlődés várhatóan tovább gyorsul.
Három szint, ahol az MI hatása megjelenik
Szabó három alapvető szerepkört különít el, ahogyan az MI vállalati folyamatokat érinthet:
- Az MI átvesz bizonyos szabályrendszerhez kötött folyamatokat (például automatikus e-mailkategorizálás).
- Automatizáltan feltérképez és elemzi a folyamatokat, ajánl döntéseket, de a végső döntést ember hozza meg (például személyre szabott ajánlások streaming szolgáltatóknál).
- Autonóm módon képes teljes folyamatokat ellátni és kritikus döntéseket hozni emberi beavatkozás nélkül (például önvezető járművek).
A jelenlegi trendek elsősorban az első két szint mentén haladnak, de vannak olyan cégek, amelyek már az autonóm megoldások felé mozdulnak.
Öt gyakorlatias tanács a vezetőknek
PwC-s szakértőként Szabó István öt szempontot javasol a vezetők számára:
- Az MI és az ebből fakadó adaptációs képesség épüljön be a vállalati stratégia szerves részébe — különben az MI használata elszigetelt, szakterület-specifikus próbálkozássá zsugorodhat, és a szervezeti szintű hatékonyságnövekedés elmaradhat; koordináció hiányában akár kiberbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek.
- Mérjék fel a vállalati adatvagyont és ellenőrizzék az adatminőséget — a generatív MI teljesítménye nagyban függ a betáplált adatok minőségétől; hibás vagy ellentmondásos adatok téves következtetéseket eredményeznek.
- Azonosítsák azokat a vállalati funkciókat, ahol a generatív MI gyorsan és egyszerűen képes értéket teremteni — ez segíti a munkavállalók elfogadását is.
- Fektessenek időt és energiát a munkavállalók képzésébe — új munkakörök jelenhetnek meg, mások eltűnhetnek; a szervezet sikerét az alkalmazkodó képesség határozza meg, valamint az, hogy a munkavállalók kritikusan tudják kezelni az MI által szolgáltatott információkat.
- A vezetőknek maguknak kell a változás élére állniuk — felül kell vizsgálniuk saját szerepüket, és dönteniük kell alapvető kérdésekről, például mikor és milyen mértékben vezessenek be egy technológiát, mikor támogassák vagy váltsák ki az emberi szerepet, illetve hogyan lehet a technológiát a vállalati funkciók átformálására használni.
Szabó hangsúlyozza, hogy a vezetők feladata lesz összehangolni a munkavállalók kreativitását, tudását és sokszínű tapasztalatait a technológia állandó jelenlétével. Az algoritmusok nem helyettesíthetik teljesen az emberi faktort annak sebezhetőségével és jelentőségével együtt.
Gyakorlati kihívások és vezetői felelősség
A legnagyobb kihívás az lesz, hogyan lehet összehangolni a generatív MI folyamatos jelenlétét a munkavállalók korlátozott idejével és kapacitásával. Fontos kérdés továbbá, milyen együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy a munkavállalók újraértelmezhessék szerepüket a szervezeten belül vagy azon kívül.
Az írás Szabó István tollából a PwC kétheti hírlevelében, „A jövő vállalata” jelent meg, és a cikk elérhető a hvg360-on. A hvg360 előfizetői számára a hírlevelek szeptember végéig díjmentesen megtekinthetők.
