Czirják Janka orvos-influenszer a TikTok-oldalán tette közzé, hogy csalók a nevét és arcát felhasználva fizetett Facebook-hirdetésekben jelenítik meg őt, és mesterséges intelligenciával generált videókban különböző gyógyszereket népszerűsítenek vele. Bejegyzése szerint korábban nem fordult elő nála hasonló visszaélés; aggódik amiatt, hogy a nevével és képmásával visszaélhetnek.
A posztban Czirják azt írta, hogy egy követője képernyőfelvételt is küldött neki a hirdetésről, ugyanakkor mivel fizetett hirdetésekről van szó, ő maga nem találja a posztokat a platformon. Közönségét arra kérte, hogy ha ők is találkoznak a csaló tartalommal, azonnal küldjék el neki és jelentsék a tartalmat a platformnak.
Czirják Janka a TikTok-videóban hangsúlyozta: „Nem vagyok se háziorvos, se televíziós és rádiós szakértő, könyvet nem írtam. Soha ilyen interjút, amit itt a képernyőfelvételen láttok, nem adtam. Nem is reklámozhatnék soha ilyesmit.” Emellett bejelentette, hogy megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyben.
Kontextus: nem egyedi eset Magyarországon
Egy 2025-ben készült jelentés szerint évente dollármilliárdokat keres a Meta a platformjain terjedő átverésekből és az illegális termékek eladásából; a vállalat tagadta az állítást, de konkrét számokat nem közölt. A mostani eset nem egyedi: az elmúlt években többször is előfordult, hogy ismert személyek képmását és nevét mesterséges intelligenciával készült, megtévesztő tartalmakhoz használták fel Magyarországon.
2024-ben például Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ellen készítettek ilyen hamis videót. Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nobel-díjas professzora neveivel és képmásával szintén többször visszaéltek, és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot is felhasználták közösségi médiás átverésekhez.
A mostani bejelentés rávilágít arra a problémára, hogy a mesterséges intelligencia segítségével egyre könnyebb élethű hamis tartalmakat létrehozni, amelyeket fizetett hirdetések formájában széles közönséghez juttatnak el. Czirják Janka felhívása és a bejelentett jogi lépések azt mutatják, hogy az érintettek jogi eszközökhöz fordulhatnak, miközben a platformok felelőssége és a pénzügyi motivációk – ahogy a 2025-ös jelentés jelzi – a médiavisszaélések terjedésének központi tényezői maradnak.
