A bitcoin‑hálózat éves energiafelhasználása a jelenlegi becslések szerint 138–175 terawattóra (TWh) közé esik; a legutóbbi hálózati felezés után évente körülbelül 164 ezer bitcoin keletkezik. A cikk számítása szerint ez a ma érvényes árakon egy bitcoin előállítását nagyjából 500 hordó olajegyenértékű energiának feleltetné meg, a magasabb becslések szerint ez az érték akár 600 hordót is meghaladhat. Bár ez jelentős energiamennyiség, az adatközpontok és az MI‑infrastruktúra energiaigénye még ennél is lényegesen nagyobb.
IEA: 415 TWh 2024‑ben, 945 TWh 2030‑ra
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján a világ adatközpontjai 2024‑ben mintegy 415 TWh villamos energiát fogyasztottak a globális elektromos hálózatokból. Ez kőolaj‑egyenértékre átszámítva napi hozzávetőleg 670 ezer hordó olajnak felel meg, vagyis minden nap ennyi energiát használnak fel csupán a szerverek működtetésére. Az IEA várakozása szerint 2030‑ra az adatközpontok fogyasztása tovább nő, és meghaladhatja a 945 TWh‑t, ami napi nagyjából 1,5 millió hordó olajnak megfelelő energiamennyiség.
Ezen nagyságrend évente körülbelül 240–250 millió hordó kőolajjal ekvivalens energiafelhasználást jelent az adatközpontok oldaláról. A szakértők rámutatnak: ez a mennyiség egy közepes méretű olajtermelő ország napi kitermelésével vetekszik, és többszöröse Magyarország napi, körülbelül 170–180 ezer hordós kőolajfogyasztásának.
Hálózatok és szolgáltatók nem tartanak lépést az igényekkel
A gyorsan növekvő kapacitásokat támogató energiaszolgáltatók és elektromos hálózatok nehezen tudnak lépést tartani. A helyzet különösen éles az Egyesült Államokban, ahol az adatközpont‑ipar jelenleg vezető, de a hálózati csatlakozásokra várakozási idők egyes fontosabb piacokon már meghaladják az átlagosan négy évet. Egyre súlyosbodó transzformátorhiányról, szűkülő átviteli kapacitásról és arról számolnak be, hogy a közműszolgáltatók nehezen képesek kielégíteni a több száz megawattos igényeket támasztó nagy MI‑kampuszokat.
Beruházási igények és kockázatok
A Jones Lang LaSalle 2026‑ra vonatkozó, az MI‑szeletorra készült becslése szerint a globális adatközponti kapacitás 2030‑ig közel megduplázódhat; ez közel 100 gigawatt új energiaellátást és akár 3000 milliárd dollárnyi (3 billió USD) infrastruktúra‑ és GPU‑beruházást igényelhet. A McKinsey elemzése szerint az MI‑infrastruktúrára fordított kiadások 2030‑ra globálisan elérhetik a 7000 milliárd dollárt, amelyből több mint 5000 milliárd dollár közvetlenül MI‑feladatokhoz kapcsolódhat.
Ugyanakkor ez a beruházási hullám könnyen energiakorlátba ütközhet: a probléma nem csupán pénzügyi jellegű, hanem elsősorban energiahozzáférési kérdés, mivel sok helyen nincs elegendő, gyorsan rendelkezésre álló villamos kapacitás és hálózati csatlakozás.
Az energia szerepe stratégiai versenytényezővé válik
A technológiai vállalatok egyre inkább a megbízható, olcsó és tiszta energiaforrások megszerzéséért versengenek — hasonlóan azokhoz a törekvésekhez, amelyek korábban az olajtársaságokat jellemezték. Egyes elemzések szerint a digitalizáció és az MI 2026–2030 között közel 500 milliárd dollár többletértéket teremthet az olaj‑ és gázipari vállalatok számára (Rystad Energy). Ugyanakkor a nagy amerikai tech‑cégek idén az elemzés szerint hozzávetőleg 660 milliárd dollárt fordítanának MI‑beruházásokra, ami tovább erősíti az energiaért folytatott versenyt.
Válaszul több vállalat energetikai önállóságra törekszik: például a Microsoft és a Meta célja, hogy bizonyos jövőbeni létesítményeik energiaigényét saját üzemeltetésű, akár atomenergián alapuló megoldásokkal biztosítsák, így csökkentve közvetett függőségüket a fosszilis üzemanyagoktól.
Kikkel nyer a piac?
A szakértők rámutatnak, hogy azok a szereplők, amelyek hozzáférnek olcsó, tiszta és jól skálázható energiakapacitáshoz, előnyhöz juthatnak a következő technológiai növekedési ciklusban. Ahogy az elektromos energia stratégiai jelentősége növekszik a félvezetők mellett, az energiainfrastruktúra‑tulajdon vagy -hozzáférés a digitális gazdaság egyik legfontosabb erőforrásává válik.
Összefoglalva: az MI‑ és adatközpont‑bővülés hatalmas, gyorsuló villamosenergia‑igényt generál, amely komoly terhet ró a hálózatokra és a szolgáltatókra. A következő évek beruházásai nemcsak pénzügyi, hanem energiaigény‑oldali kihívásokat is hoznak, és az olcsó, megbízható energia biztosítása egyre inkább versenyelőnnyé alakul a technológiai szektor szereplői számára.
