XIV. Leó pápa első enciklikájában részletesen foglalkozik a mesterséges intelligencia (MI) kockázataival: hangsúlyozza az emberi munka méltóságának védelmét, figyelmeztet a MI háborús alkalmazásának veszélyeire, és rámutat az adatközpontok jelentős energia‑ és vízfogyasztására. Az enciklika bemutató ünnepségén azonban az egyik legnagyobb MI‑vállalat, az Anthropic társalapítója, Chris Olah a pápa mellett ült a színpadon, ami éles vitát váltott ki a hitelesség mértékéről és az együttműködés etikájáról.
A kritikusok szerint nehezen összeegyeztethető, hogy az enciklika a munkahelyek védelméről és a környezeti hatásokról beszél, miközben egy olyan cég képviselője jelenik meg a vatikáni eseményen, amely technológiát fejleszt az emberi feladatok kiváltására. Az Anthropic saját munkaerőpiaci elemzése szerint különösen sebezhetőek lehetnek a programozók, az ügyfélszolgálatosok és az adatrögzítők. Emellett az Epoch AI nonprofit kutatóközpont tavalyi felmérése azt mutatta, hogy az amerikai teljes munkaidős alkalmazottak 20 százaléka már tapasztalta: a mesterséges intelligencia részben kiváltotta a munkáját.
Pete Furlong, a Center for Humane Technology kutatási igazgatója alapvető ellentmondást lát a pápa megállapításai és az iparág működése között: szerinte nehéz egyértelműen beszélni a munka méltóságáról egy olyan környezetben, ahol kifejezetten emberi szerepek átadására tervezett technológiákat fejlesztenek. Paolo Carozza, a Notre Dame egyetem jogászprofesszora és a Meta felügyelőbizottságának társelnöke azt hangsúlyozta, hogy az Anthropic vatikáni megjelenése könnyen felszínessé teheti a párbeszédet: szerinte a megjelenés jó érzést kelthet anélkül, hogy valós önvizsgálat történne, és része lehet a cég biztonságközpontú márkaépítésének, amely megkülönbözteti őket versenytársaiktól.
Chris Olah a vatikáni eseményen elismerte, hogy minden élvonalbeli MI‑laboratórium olyan ösztönzők és korlátok közötti egyensúlyban működik, amelyek néha ütköznek a helyes cselekvéssel, és hogy ezek az ösztönzők még jó szándék mellett is hatnak. Ennél élesebben fogalmazott Timnit Gebru, a Distributed AI Research Institute alapítója; közösségi médiás bejegyzésében "Vatikán‑mosásnak" nevezte az együttműködést, és úgy vélte, hogy az egyháznak inkább a kizsákmányolt adatmunkásokkal és az adatközpontok miatt szennyezett települések lakóival kellett volna összefognia.
Ugyanakkor vannak területek, ahol az egyház és az Anthropic álláspontja találkozik. Az enciklikában a pápa határozottan elítélte a MI autonóm fegyverként való alkalmazását, és a "legszigorúbb etikai korlátok" bevezetését sürgette. Ennek a vonalnak megfelelően Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója idén visszautasította, hogy a vállalat modelljeit teljesen autonóm fegyverekhez vagy tömeges megfigyeléshez hasznosítsák; ez a döntés nyílt konfliktushoz vezetett az Egyesült Államok Trump‑kormányzatával, amely a Fehér Ház részéről feketelistára helyezte a céget, és az ellátási láncot fenyegető kockázatnak minősítette. A döntésből eredő bírósági per jelenleg is folyamatban van.
A környezeti aggályok kapcsán ismét feszült a vita: az enciklika kiemeli az adatközpontok nagy energia‑ és vízszükségletét és fenntarthatóbb megoldások sürgetését, míg az Anthropic üzleti modellje kifejezetten ezen létesítményekre épít. A vállalat tavaly bejelentett egy 50 milliárd dolláros infrastrukturális beruházást, amelynek jelentős részét adatközpontok építésére fordítják. Az Anthropic vállalta ugyanakkor, hogy kompenzálja a fogyasztókat érintő áramár‑emelkedéseket, és a fogyasztási csúcsidőszakokban energiatakarékos üzemmódot alkalmaz.
A történet rávilágít arra a nehéz kérdésre, hogyan lehet egyszerre párbeszédet folytatni a technológiai szereplőkkel és hitelesen szót emelni az általuk előidézett társadalmi, munkaerőpiaci és környezeti következmények ügyében. Kapcsolódó cikkeink között szerepel az Anthropic európai terjeszkedéséről szóló anyag (2026. 05. 26.) és egy 2026. 05. 28‑i összefoglaló a cég fejleményeiről.
