Debrecen gazdasági fejlődése új szakaszba léphet: a nagybefektetések hatásait követően a város és régió fókuszába egyre inkább a helyi kis- és középvállalkozások (KKV-k) megerősítése, a lakhatási és alapinfrastruktúra rendezése, valamint a szolgáltató szektor és a technológiai fejlesztések felgyorsítása kerülhet. Ezt a képet erősítették meg a Debrecen Economic Forum előadásai és kerekasztal-beszélgetései.
Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjében kiemelte: a város további felzárkózásához nemcsak a nagyvállalati beruházások szükségesek, hanem az önkormányzatok gazdasági autonómiájának helyreállítása is. Szerinte egy önfenntartó városfejlesztési stratégia segíthet abban, hogy Debrecen hasonló adottságú nyugat-európai városok szintjére jusson.
Szolgáltató központok, high-tech és multiplikátorhatások
Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Közép-Kelet-Európa, ezen belül Magyarország és Debrecen is nyertese lehet az elkövetkező évek befektetési hullámának: javuló befektetői hangulat, csökkenő országkockázatok és erősödő európai kapcsolatok segíthetik a fejlődést. Debrecen ipari bázisa — autóipar, elektromobilitás, akkumulátoripar és gyógyszeripar — jelentős multiplikátorhatásokat indíthat el, ugyanakkor a növekedés törékeny marad.
Kórász hangsúlyozta, hogy a bankok ma már összetettebb kockázatelemzést végeznek: vizsgálják a finanszírozási struktúrát, ellátási láncokat, governance-rendszert és ESG-megfelelést. Szerinte kulcsfontosságú, hogy a magas hozzáadott értékű szolgáltató központok, digitális képességek, automatizáció és a mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kapjanak, mert a technológiába nem befektető vállalatok versenyhátrányba kerülnek.
EU-források és a pályázatok előkészítésének sürgőssége
Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting regionális igazgatója emlékeztetett: a következő időszakban rengeteg uniós forrás válhat elérhetővé, de azok nem feltétlenül közvetlenül a KKV-khoz érkeznek, és a pályázati kiírások legkorábban szeptember–október környékén várhatók. Ezért az elkövetkező két–három hónap a projektek és pályázati dokumentációk előkészítésére kritikus időszak lesz.
A pályázatok előkészítése időigényes, különösen ha hatékonyságnöveléshez kapcsolódó technológiai beruházásokról van szó. Csépány kiemelte, hogy most cselekedni kell: nem érdemes kivárni, mert a nyitáskor már készen kell állni a megvalósítható projektekkel.
A szakember rámutatott, hogy a következő pályázati kiírások egyre gyakrabban kombinált konstrukciók lesznek — vissza nem térítendő támogatás mellett kedvezményes vagy kamatmentes hitelek kísérhetik őket —, és a hangsúly a digitalizáción, energiahatékonyságon, zöld beruházásokon, innováción és K+F-en lesz. Emellett kiemelte a kibervédelem és a nemzeti bajnokokra irányuló pályázatok jelentőségét; például a mikro-, kis- és középvállalati körben mintegy 1,4 milliárd forintos projektek valósíthatók meg.
Finanszírozás, késedelmes fizetések és a beszállítói kockázatok
Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője az eredmények kapcsán azt mondta, hogy bár tavaly Közép-Kelet-Európában összességében nem emelkedett jelentősen a csődeljárások száma, országonként és ágazatonként nagy eltérések voltak. Magyarországon a csökkenés inkább normalizálódásnak tekinthető. Ugyanakkor 2026 május végéig a Coface ügyfélkörében 40 százalékkal nőtt a késve fizető partnerek száma, és a késedelmes követelések összege 23 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami romló trendekre utal.
Szilágyi felhívta a figyelmet, hogy a vállalatfinanszírozásban nemcsak a bankok játszanak szerepet: a szállítói hitelezés állománya a gazdaságban mintegy másfélszerese a banki vállalati hitelállománynak. Emiatt a beszállítók kockázatkezelése és a vevőminősítés tudatossága kulcskérdéssé vált. A legnagyobb kockázatot továbbra is az építőipar, a szállítmányozás és a vegyes nagykereskedelem jelentik, ezért a cégeknek folyamatosan monitorozniuk kell ügyfeleik likviditását és fizetési szokásait.
A KKV-szektor felkészítése: versenyképesség, digitalizáció és AI
A Debrecen Economic Forum KKV-hitelezésről rendezett kerekasztalán a résztvevők egyetértettek abban, hogy a következő időszak sikere nagyban múlik a kiszámítható gazdaságpolitikán, az uniós források tényleges megjelenésén és a vállalkozói beruházási kedv visszatérésén. Barkó József, az OTP Bank Kelet-magyarországi Régiójának vezetője elmondta: a bankrendszer kész a KKV-k finanszírozására — legyen szó saját erő kiegészítéséről, forgóeszköz-finanszírozásról vagy beruházási hitelekről —, ugyanakkor az elmúlt időszakban nem a hitelkínálat, hanem a vállalkozói kereslet volt visszafogott.
Barkó szerint Debrecen térségében már érzékelhetők a nagyberuházások hatásai, különösen ipari és logisztikai beruházásoknál; ugyanakkor a munkaerőpiaci nyomás és béremelkedés miatt a helyi KKV-knak hatékonyságjavítással és erős vállalati kultúrával kell válaszolniuk.
Márton Zoltán, a Creditexpert ügyvezetője rámutatott, hogy az uniós források azokat a cégeket is felerősíthetik, amelyek beszállítóként vagy szolgáltatóként kapcsolódnak be a projektekbe. Arra biztatta a vállalkozásokat, hogy tudatosan készüljenek a finanszírozási hullámra, mert a támogatott hitelkonstrukciók formája a jövőben változhat.
Rammacher Zoltán, a K&H Bank lakossági és KKV ügyfél szegmensének marketing vezetője szerint a stabilabb környezet szemléletváltást hozhat a KKV-knál, de sok cég nincs felkészülve arra, hogy egy nagyobb megrendelés hirtelen magasabb követelményeket rójon a finanszírozásra és cash flow-ra.
A kerekasztal közös üzenete egyértelmű volt: a KKV-knak nem várakozniuk kell, hanem tervezniük, hatékonyságot javítaniuk, és befektetniük az innovációba, a digitalizációba és akár a mesterséges intelligenciába is — mert aki késlekedik, könnyen versenyhátrányba kerülhet.
