Lannert Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási minisztere első miniszteri interjúját a középiskolások által alapított Balzac diáklapnak adta. A beszélgetésben átfogó modernizációs elképzeléseket vázolt fel az oktatási rendszerről, amelyek középpontjában a tanulási folyamat, a tanulók túlterheltségének mérséklése és a mesterséges intelligencia tudatos iskolai alkalmazása áll.
Oktatáskutatói háttér és gyakorlati tapasztalat
A miniszter elmondta, hogy nem tartja hátránynak, hogy oktatáskutatói háttérrel, de jelentősebb gyakorlati tanári tapasztalat nélkül vette át a tárca irányítását. Véleménye szerint a kutatói perspektíva külsőbb, tárgyilagosabb rálátást ad az iskolák működésére; hozzátette, pályája elején nevelőtanárként is dolgozott, és kutatásai révén alaposan ismeri az iskolarendszer működését.
A tanulási folyamat előtérbe helyezése
Lannert kiemelte, hogy a modern iskolában nem a puszta ismeretátadás és a lexikális számonkérés kell hogy legyen a cél, hanem magának a tanulási folyamatnak a fejlesztése. Ennek részeként a tanórák számának és a házi feladat mennyiségének csökkentését javasolta, hogy mérsékelje a diákok túlterheltségét.
Mesterséges intelligencia az iskolában
A miniszter szerint a mesterséges intelligencia iskolai alkalmazása elkerülhetetlen, sőt intézményes feladat lehet, de ennek hatékony használatához magas szintű szövegértésre és logikai gondolkodásra van szükség. Hangsúlyozta a tudatos, pedagógiai célú bevezetés fontosságát.
Személyes jelenlét, mobilok és közösségi média
A középiskolát megelőző időszakban Lannert a személyes, offline jelenlétet részesíti előnyben. A fókuszált figyelem támogatása érdekében indokoltnak tartja a mobiltelefonok és a közösségi média iskolai korlátozását.
Érettségi és modern kompetenciák
Bár az érettségit szép hagyománynak vélte, a miniszter úgy foglalt állást, hogy a vizsgarendszert meg kell reformálni úgy, hogy az a huszonegyedik századi, modern kompetenciákat is mérni tudja.
Egyenlőtlenségek és roma diákok felzárkóztatása
Lannert rámutatott, hogy a PISA-mérések alapján Magyarországon a tanulói teljesítményt jelentősen meghatározza a családi háttér. A roma diákok felzárkóztatását lassú, mélyreható folyamatnak nevezte, amelyhez elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása és a megfelelő források biztosítása.
Autonómia és helyi alkalmazkodás
A javasolt reformok között szerepel a pedagógusok nagyobb autonómiája, amely lehetővé tenné a tanítás helyi igényekhez való rugalmasabb igazítását. A miniszter szerint a jövő iskolájában több szabadságot, időt és bátorítást kell adni a diákoknak.
Diákaktivitás terjedése
Lannert reményét fejezte ki, hogy a jelenleg főváros-központú diákkiállások és öntudatos diákmozgalmak hamarosan megjelennek a vidéki és a szakképző intézményekben is.
Felsőoktatás: alapítványi modell és teljesítményértékelés
A miniszter kifejtette, hogy az alapítványi fenntartói modell elvileg rugalmasságot biztosíthat a huszonegyedik század igényeihez, de szerinte a jelenlegi rendszer nem erre a célra lett használva. A helyzet rendezését két lépésben képzeli el: először a kuratóriumok átalakításával, majd rektorok, oktatók és hallgatók bevonásával új finanszírozási modell kidolgozásával. Továbbá szükségesnek tartja a tisztán publikációs mutatókon alapuló teljesítményértékelés újragondolását, mert szerinte a kutatói publikációk száma önmagában nem garantálja a hallgatóközpontú oktatást.
Pedagógusi életpálya és megbecsülés
A tanári hivatás társadalmi megbecsülésének helyreállításához Lannert a béremelés mellett hangsúlyozta a megfelelő szakmai felkészültség és az autonómia biztosításának szükségességét.
Összegzés
A Balzac diáklapnak adott interjúban Lannert Judit világosan fogalmazta meg azt a törekvést, hogy a magyar oktatás a lexikális tudásról és túlterhelésről a tanulási folyamatok, a modern kompetenciák és a tudatos technológiahasználat felé mozduljon el, miközben kezelni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket és megerősítendő a pedagógusi pálya feltételeit.
