A Portfolio KKV-knak szóló pécsi üzleti fórumán a résztvevők az energiaárakhoz való alkalmazkodás és a nyugodt, célzott digitalizáció szükségessége mellett foglaltak állást. A rendezvényen elhangzott értékelések szerint a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) rövid távú versenyképességét elsősorban a magas, illetve ingadozó energiaköltségekhez való reagálás határozza meg, míg középtávon a tudatos digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) ésszerű bevezetése lesz meghatározó.
Mesterséges intelligencia: realitások és korlátok
A panelbeszélgetést Győrfi Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatója moderálta. Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatásfejlesztési és innovációs kollégiumának elnöke, a Pécsi Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) innovációs alelnöke és a Contrall Ipari Informatikai Kft. ügyvezetője rámutatott: sok tévhit övezi az AI-t, illetve gyakori a „mindent megold” típusú várakozás. Több projektjük tapasztalata szerint nem minden problémára AI a válasz, gyakran jobb megoldás egyszerű, jól definiált mérési paraméterek bevezetése. Emellett az adatelőkészítés — a jó és rossz minták következetes címkézése — viszi el a legtöbb időt és költséget a modellek tanításánál.
Illés Kata, az Indivizo ügyvezetője kiemelte, hogy a nagyvállalatoknál a jogi és compliance folyamatok akár egy évig is elhúzódhatnak, és a KKV-k gyakran csalódnak, amikor kiderül: a dobozos eszközök nem csodafegyverek, a megoldásokat a meglévő folyamatokba kell illeszteni (például agentek bevonásával). Inotai István, a Körber Hungária ügyvezető igazgatója a termelési oldalon tapasztalható problémákat emelte ki: a rendezetlen folyamatok és rossz adatok digitalizálva csak káoszt eredményeznek. Szerinte az AI legjobban konkrét, mérhető use case-ekben működik — például vevői minőségi standardok gyors visszakeresésében agent használatával, illetve selejt- és ellenőrzési pontok predikciójában.
A panel egyetértett abban, hogy az AI-bevezetésnél a túlzott várakozások, a rendezetlen adatok és a rosszul megválasztott felhasználási esetek könnyen kudarchoz vezetnek. Ezért először alapfolyamatokat kell rendbe tenni, majd kis léptékű, gyors megtérülést hozó projektekkel haladni. Illés Kata külön hangsúlyozta a tanulásra és a megvalósulás lassú „lecsorgatására” fordított idő szükségességét: a napi operáció mellé nem érdemes egyszerre átterhelni az AI-projekteket, ezt szervezeti ritmusokkal — például dedikált heti tanulási idősávokkal — kell támogatni.
HR és szervezeti felkészülés
Virányi Zsófia Anna, a Holcim személyzeti vezetője a HR szemléletváltását hangsúlyozta: szerinte a kulcskérdés nem az, hogy az AI kiváltja-e a munkaerőt, hanem hogy a szervezetek — különösen a HR — mennyire képesek érzékenyíteni a munkavállalókat arra, hogy az elvárások szintet ugranak, és a változást nem lehet megkerülni. A fórumon szóba került a munkavállalói ellenállás és motiváció kezelése, valamint az, hogy a KKV-k számára gyakran a mini pilotok, belső képzések és sikerélmények jelentik az első lépéseket az AI-felhasználásban.
Energiahatékonyság: sürgető rövidtávú feladat
Az energiahatékonyság növelése a fórum egyik központi témája volt. Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai vállalkozások az európai élmezőny felé eső energiaköltségekkel szembesülnek: egy átlagos KKV költségeinek közel 10%-át, egyes szektorokban (például HoReCa) akár 15%-át teheti ki az energia. Bár a gázárak a geopolitikai sokkokat követően mérséklődtek, a betárolási szezon és a kínálat szűkülése miatt a közeljövőben emelkedési kockázatok is fennállnak. Szalai külön kedvező időszaknak nevezte az április–május eleji „vállalati döntési ablakot” a következő évi beszerzések leszerződésére.
Kiemelte továbbá a villamosenergia-piac napközbeni extrém volatilitását: a fixár egyszerű, gyakran biztonságot adó megoldás, de sok esetben túlzott költséget jelent. A gyakorlatban ezért a gyors megtérülésű, konkrét megtakarítást hozó intézkedések — fogyasztási és beszerzési döntések újragondolása, mérsékelt automatizálás és kontroll — fontosabbak lehetnek, mint a divatos technológiai beruházások.
Családi vállalkozások, vezetés és profit
A záró panelt Virág Nikolett, a VND Research ügyvezetője moderálta. Szabóné Benyeda Zsófia, a Prophyl stratégiai ügyvezetője a generációváltás és a családi KKV-k kihívásaira fókuszált: sok családi cég intuitív, „kézi vezérlésű” működési modellje megakadályozza a növekedést. Tapasztalata szerint a vezetésváltást követően szervezet- és menedzsmentépítés, folyamatfejlesztés, valamint szükség esetén interim vagy tartós külső ügyvezető bevonása segíthet a terhelés csökkentésében és a fenntartható működés kialakításában. A külső vezető akkor hoz valódi értéket, ha szakmai és menedzseri tudása mellett illeszkedik a vállalati kultúrához.
Herbály István saját cégépítési példáján azt hangsúlyozta, hogy a profitabilitás egyik kulcsa a fókusz és a „bátor nem”: a mindent elvállaló működés 2012-re átláthatatlan káoszhoz vezetett, ezért tevékenységeket választottak le és az ipari szoftverfejlesztésre koncentráltak. Később dobozos termékek (gyártói ERP/termelésirányítás) irányába fordultak, ami lassan, de skálázhatóbb működéshez vezetett: a termékértékesítés növelte a bevételt anélkül, hogy arányosan kellett volna növelni a létszámot.
A résztvevők közös álláspontja szerint a profit védelme és növelése nem egyetlen ötlettől függ, hanem rendszerszintű, átlátható működéstől, tiszta fókusztól és következetes vezetői döntésektől — ideértve a nehéz személyi döntéseket is. A gyorsan változó környezetben szükség van célokra és stratégiára, de olyan rugalmassággal, hogy a vállalat képes legyen korrekciókra, ha a körülmények változnak.
Konklúzió
A pécsi fórum gyakorlati, kockázatközpontú megközelítést vázolt fel a KKV-k számára: rövid távon az energiaárak és azok kezelésének optimalizálása a legégetőbb feladat, középtávon pedig a digitalizáció és az AI tudatos, mérhető haszonnal járó bevezetése lehet a versenyképesség kulcsa. A gyors megtérülést hozó, konkrét megtakarítást eredményező lépések és a transzparencia fokozása elsődleges prioritásként jelentek meg a fenntartható profit és versenyképesség eléréséhez.
