Az Európai Unió egy olyan szabályozási tervezeten dolgozik, amely a korábbi, szigorúbb javaslatnál enyhébb feltételeket írna elő az adatközpontok éghajlati hatásainak elszámolására. A Financial Times által megismert tervezet szerint a vállalatok olcsóbb kompenzációs megoldásokkal, például zöldtanúsítványok vásárlásával is ellensúlyozhatnák a gázüzemű adatközpontok kibocsátását.
Mi változna a korábbi javaslathoz képest?
A tervezet márciusi verziója szigorúbb volt: akkor még előírták, hogy a fosszilis energiahordozókból származó kibocsátásokat csak olyan zöldtanúsítványokkal lehessen ellensúlyozni, amelyek az elmúlt tíz évben létesített, az adatközponttal azonos időben és földrajzi helyen termelő megújulóenergia-projektekből származnak. Ezzel szemben a június 30-i változat engedményeket tartalmaz: lehetővé teszi olcsóbb kompenzációs technikák alkalmazását, és elfogadna nukleáris energiából származó tanúsítványokat is.
Ki hatott a szövegre?
A módosításokat a vállalati és ágazati lobbitevékenység formálta: többek között az Amazon Web Services, a Microsoft és az Európai Adatközpont-szövetség képviselői szorgalmazták a szigorú feltételek elhagyását, magasabb költségekre, illetve a megvalósítás nehézségeire hivatkozva. A nukleáris tanúsítványok elfogadása különösen az atomenergiára támaszkodó tagállamoknak, például Franciaországnak kedvez.
Mi a kritika lényege?
Szakértők szerint a tanúsítványalapú kompenzációk nem feltétlenül eredményeznek valós kibocsátáscsökkenést. Killian Daly, az EnergyTag agytröszt vezetője rámutatott: ha az adatközpontok működését nem új, helyi és a valós idejű fogyasztáshoz igazított megújuló energiával fedezik, akkor nőhet az importált gáz iránti kereslet, ami magasabb energiaárakhoz és gyengébb ellátásbiztonsághoz vezethet.
Ezzel párhuzamosan a technológiai cégek évek óta azt állítják, hogy zöldenergia-beruházásokkal képesek semlegesíteni kibocsátásukat. A legfrissebb, cégek által közzétett adatok azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak: az Amazon szerdai jelentése szerint a vásárolt villamos energiából származó kibocsátása 2024 és 2025 között 34 százalékkal nőtt, míg a Google esetében ez az érték 37 százalékkal emelkedett.
Miért fontos mindez Európa számára?
Európa Észak-Amerika után a világ második legnagyobb adatközpont-piacának számít, és a kontinens a leggyorsabban melegedő régiók közé tartozik. A tervek szerint az elkövetkező öt–hét évben megközelítőleg háromszorosára növelnék az adatközpontok számítási kapacitását, ami a szektor energiaigényét és klímahatását is jelentősen fokozhatja. A lazuló szabályozás ezért szélesebb értelemben érinti az energiaellátás, a klímavédelem és az ellátásbiztonság kérdéseit.
Melléktéma: esemény és figyelem
A fenntarthatósági témák kapcsán érdemes megemlíteni, hogy szeptember 8-án rendezik meg a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciát, amely az üzleti fenntarthatóság aktuális kérdéseit tárgyalja. (A konferencia említése a tervezet társadalmi és üzleti vitájának kontextusát jelzi.)
Összességében a június 30-i tervezet a technológiai cégek és iparági szervezetek nyomására enyhítene a korábban javasolt, helyhez és időhöz kötött zöldenergia-követelményeken, miközben kritikusok szerint ez lassíthatja a valódi kibocsátáscsökkentést, és növelheti az energiaellátás sebezhetőségét.
