Az Európai Adatközpont Szövetség (European Data Centre Association), amely az adatközpontokat üzemeltető vállalatok érdekeit képviseli az Európai Unió intézményei előtt, azt állítja, hogy Európának a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztését kell előtérbe helyeznie a rövid távú klímavédelmi célokkal szemben. A szervezet szerint különben fennáll a veszélye annak, hogy a kontinens technológiai szuverenitását rivális államok, elsősorban Kína felé engedi át.
Lex Coors, az Európai Adatközpont Szövetség elnöke azt mondta, hogy jelenleg az európai energiarendszer nincs felkészülve a fejlett AI-adatközpontok folyamatos, nagy mennyiségű energiaigényének kiszolgálására. Ennek kapcsán felveti: amíg a hálózatfejlesztések, a megújuló energiaforrások gyors bővítése és a következő generációs nukleáris projektek — ideértve a kis moduláris reaktorokat (SMR-eket) — nem állnak rendelkezésre időben, addig szükség lehet ideiglenes, fosszilis gázt használó erőművekre.
„A villamosenergia-hálózat nincs készen, a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) pedig nem készülnek el időben. Akkor most mi a megoldás?” – tette fel a kérdést Coors.
Brüsszeli terv és az iparági aggodalmak
Az Európai Bizottság az úgynevezett AI Continent Action Plan keretében azt javasolja, hogy 2032-ig megháromszorozzák az uniós adatközponti kapacitást. Coors szerint azonban a megújuló energiaforrások telepítése, a hálózatfejlesztési programok és a fejlett nukleáris projektek nem haladnak elég gyorsan ahhoz, hogy kiszolgálják ezt a gyors növekedést. Emiatt szerinte érdemes legalább megnyitni a párbeszédet arról, hogy szükség lehet-e ideiglenes gázerőművekre.
A szövetség az olyan technológiai vállalatokat is képviseli, mint a Microsoft, a Google és az Amazon, valamint számos európai adatközpont-üzemeltetőt. Coors szerint a döntéshozók gyakran abból indulnak ki, hogy a kulcsinfrastruktúra-fejlesztések időben elkészülnek; az iparágon belül azonban sokan kételkednek ebben, és hasznos lenne, ha a hálózatüzemeltetők és a döntéshozók nyíltabban kommunikálnának a várható csúszásokról.
Méretek és földrajzi eloszlás
Európában hozzávetőleg 3000 adatközpont működik, így a régió Észak-Amerika után a világ második legnagyobb adatközponti koncentrációjának számít. A létesítmények többsége Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban és az Egyesült Királyságban található, miközben az északi országok a hűvösebb éghajlat és a tiszta energiaellátás miatt vonzóbb célponttá válnak. Ugyanakkor Európa számítási kapacitás tekintetében továbbra is elmarad az Egyesült Államoktól és Kínától, különösen a nagyléptékű AI-modell-tréninghez szükséges infrastruktúrában.
Az EU válasza és a fenntarthatósági követelmények
Dan Jørgensen energiaügyi biztos a Politicónak adott interjúban azt jelezte, hogy az adatközpontok csak akkor kívánatosak Európában, ha hozzájárulnak az energetikai átmenethez – például segítik a megújulók integrációját és hasznosítják a keletkező hulladékhőt. Az Európai Bizottság fenntarthatósági minősítési rendszeren dolgozik az adatközpontok számára, amely az energiahatékonyságot, a vízfelhasználást és a hővisszanyerést értékelné. Emellett a Bizottság bemutatta az energiaágazat digitalizációjáról és mesterséges intelligenciáról szóló stratégiai ütemtervét, és szándéknyilatkozatot hozott tető alá energiaszolgáltatók, hálózatüzemeltetők és adatközponti vállalatok között az AI-infrastruktúra gyorsabb kiépítése érdekében.
Coors üdvözölte ezeket a kezdeményezéseket, de úgy vélte, hogy a döntéshozók továbbra is a papíron meglévő ütemtervekre támaszkodnak, miközben a megvalósítás csúszhat. Szerinte a nyílt kommunikáció a késésekről lehetőséget adna alternatív megoldások kidolgozására.
Ellenérvek: klíma- és energiapolitikai szervezetek álláspontja
A klímavédelmi szervezetek szerint azonban az európai energiaellátás sebezhetősége éppen abból adódik, hogy továbbra is importált fosszilis energiahordozókra támaszkodik. Új gázerőművek építése szerintük konzerválná a függőséget és ellentétes lenne az EU klímacéljaival. A Greenpeace EU-szóvivője azt mondta, hogy feláldozni az érdemi klímavédelmi előrehaladást azért, hogy több gázt használjanak a technológiai vállalatok érdekében, elfogadhatatlan.
Maya Perera, az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau) energetikai szakértője azt hangsúlyozta, hogy az adatközpontoknak a lehető legmagasabb energiahatékonysági és környezetvédelmi követelményeknek kell megfelelniük, és aktívan támogatniuk kell az energetikai átállást, nem pedig akadályozni azt.
Az energiaátmenet technológiai és időbeli korlátai
Coors továbbra is hangsúlyozza az iparág elkötelezettségét a tiszta energia — nap-, szél- és atomenergia — iránt, ugyanakkor kétségei vannak afelől, hogy az akkumulátoros energiatárolás és a megújulók önmagukban elegendőek lennének-e a közeljövőben jelentkező kereslet fedezésére. Kiemelte, hogy a megújulók időjárásfüggő jellege miatt működésükhöz tárolási kapacitás szükséges, és szerinte a döntéshozók alábecsülik az ehhez szükséges energiatárolás méretét és költségét. „Az akkumulátorok nem visznek el bennünket 2034-ig” – mondta Coors.
Nemzetközi adatok is jelzik a gázerőmű-építési hullámot: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint tavaly 25 éves rekordot döntött a világszerte megrendelt új gázerőművek száma, részben az amerikai AI-boom hatására.
A politikai dilemma
Coors rámutatott, hogy a döntéshozóknak egyszerre kell teljesíteniük négy, egymással versengő célt: versenyképesség, szuverenitás, fenntarthatóság és gyorsaság. Véleménye szerint Európának kompromisszumot kell kötnie a fenntarthatóság és a többi cél között, mert ha lemarad az AI-fejlesztésben, akkor később kénytelen lesz az importált technológiára támaszkodni. „Abban az esetben csak egyetlen nyertes lesz: Kína” – figyelmeztetett.
A vita Brüsszelben tovább folyik: a döntéshozóknak mérlegelniük kell, milyen ütemben és milyen technológiákkal bővítik az AI-infrastruktúrát anélkül, hogy aláásnák az EU klímacéljait vagy a hosszú távú energiafüggetlenséget.
Mire figyelni a közeljövőben
- Az EU célja a 2032-re tervezett adatközponti kapacitás háromszorosára növelése.
- A tagállami és iparági beruházások időbeli megvalósulása, különösen hálózatfejlesztések és SMR-projektek, kulcsfontosságú lesz.
- A Bizottság fenntarthatósági minősítése és az energiaszektorral kötött szándéknyilatkozat hatása az adatközpont-építésekre és energiaellátásra nyomon követendő.
A párbeszéd és a transzparencia a hálózatfejlesztési késésekről a kulcsa lehet annak, hogy Brüsszel és az iparág közösen találjon megoldásokat anélkül, hogy feláldoznák az EU hosszú távú klíma- és energiafüggetlenségi céljait.
