Az Európai Parlament kedden nagy többséggel fogadta el azokat az új szabályokat, amelyek jelentősen szigorítják az uniós szintű átvilágítást a külföldi beruházások kapcsán, különösen a stratégiai jelentőségű ágazatok védelme érdekében. A strasbourgi szavazáson 508 igen, 64 nem és 90 tartózkodás mellett hagyták jóvá a jogszabálytervezetet.
A cél: biztonsági és közrendi kockázatok kiszűrése
A rendelet célja, hogy az Európai Unió jobban kiszűrje azokat a beruházásokat, amelyek biztonsági vagy közrendi kockázatot jelenthetnek, miközben továbbra is nyitva tartja az ajtót a külföldi tőke előtt. Az elfogadott megállapodás alapján minden tagállamnak kötelező lesz nemzeti átvilágítási mechanizmust létrehoznia és üzemeltetnie azokban az érzékeny területekben, amelyeket a szabályok külön kiemelnek.
Érintett ágazatok és tranzakciók
A rendelet kiterjed többek között a következőkre:
- védelemipar,
- félvezetők, amelyek a csúcstechnológiás és mindennapi digitális eszközökben egyaránt fontosak,
- mesterséges intelligencia,
- kritikus nyersanyagok,
- pénzügyi szolgáltatások.
A szabályok nem korlátozódnak kizárólag közvetlen külföldi befektetésekre: bizonyos, az EU-n belüli tranzakciók is az átvilágítás hatálya alá eshetnek, amennyiben a végső tulajdonos olyan unión kívüli szereplő, aki kockázatot jelenthet.
Koordináció és egyszerűsítés
Az egyik kulcselem a tagállamok közötti együttműködés megerősítése lesz. A nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság között szorosabb információmegosztást és közös fellépést alakítanak ki a határokon átnyúló biztonsági kockázatok kezelése érdekében. Ugyanakkor a szabályok egyszerűsítik az átvilágítási eljárásokat is, hogy csökkentsék a bürokratikus terheket és kiszámíthatóbb környezetet biztosítsanak a beruházók számára.
Kapcsolódó politikai és geopolitikai indokok
A Covid‑járvány, az orosz‑ukrán háború, valamint az EU és Kína közötti stratégiai verseny egyaránt rávilágítottak arra, hogy az unió sebezhető lehet egyes külföldi felvásárlásokkal szemben, különösen a kritikus infrastruktúrák és technológiák területén. A mostani intézkedést ezért a stratégiai autonómia felé tett újabb lépésként értékelik.
Az Európai Bizottság további lépései
A megállapodás részeként az Európai Bizottság vállalta, hogy további feltételeket dolgoz ki bizonyos stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetésekre. Ennek első lépéseként márciusban bemutatták az ipar felgyorsításáról szóló jogszabálytervezetet, amely kapcsolódik a „Made in EU” kezdeményezésekhez és az európai gazdasági szuverenitás erősítéséhez.
Politikai visszhang
A Parlament jelentéstevője, Raphaël Glucksmann szerint több EU‑n kívüli ország tudatosan próbálta megszerezni az ellenőrzést az európai gazdaság érzékeny szektorai felett; a mostani szabályozás szerinte lezárja „az európai naivitás egy fejezetét”.
Következő lépések és határidők
A rendelet hatályba lépéséhez még szükséges a tagállami vezetők jóváhagyása a Tanács részéről. A megállapodás szerint a Tanács hivatalos jóváhagyását követően várhatóan 18 hónapos türelmi idő áll rendelkezésre; ennek lejártával kell a tagállamoknak alkalmazniuk az ez idő alatt kialakított nemzeti átvilágítási rendszert.
Fontos számok és dátumok
- Európai Parlamentben elfogadott szavazás: 508 igen, 64 nem, 90 tartózkodás.
- A Bizottság ipari felgyorsítási javaslata: bemutatva márciusban.
- Várható bevezetési határidő: a Tanács jóváhagyása után körülbelül 18 hónap türelmi idő.
A változtatás jelentős hatással lehet azokra a külföldi befektetőkre és tranzakciókra, amelyek érzékeny technológiákhoz vagy infrastruktúrákhoz kapcsolódnak, miközben az Unió a kockázatok kezelése mellett megpróbál maradni vonzó terep a külföldi tőkének.
