Az Európai Unió szabályozó döntése értelmében a Google-nak két, a vállalat kiterjedt piacvezető szerepéhez köthető erőforrást kell megnyitnia AI-alapú kereső- és asszisztensszolgáltatók számára.
-
- januárjától a Google megosztja az anonymizált keresésoptimalizációs (search optimisation) adatokat OpenAI-val és más AI-keresőszolgáltatókkal egy szabályozott árképzési formula alapján.
-
- júliusáig a Google köteles hozzáférést adni 11 Android-funkcióhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy versenytárs asszisztensek hangparancsokra válaszoljanak, helyeket keressenek és például fuvarfoglalást intézzenek.
A döntés a Digitális Piacokról szóló rendelet (Digital Markets Act) eszközeit használja: a DMA célja, hogy megnyissa azokat a „kapuigazgatói” szerepeket betöltő platformokat, amelyek jelentős befolyással bírnak a digitális ökoszisztémára. A jelen intézkedés alapvetően a Google elosztói és adathozzáférési előnyeit kívánja csökkenteni azáltal, hogy versenytársak számára is biztosít kulcsfontosságú adatszolgáltatásokat és platformhozzáférést.
A rendelet alkalmazása vitákat vet fel: a DMA-t eredetileg a már kiforrott piacok „kapuigazgatóinak” megnyitására szánták. Kritikusok szerint most olyan feltételeket teremtenek egy még kialakulóban lévő AI-piacon, ahol a dominancia még nem feltétlenül eldöntött. A Google mély elosztási és adatbeli előnnyel rendelkezik, de az értesülések szerint a Gemini sem érte el a Search kereső dominanciájához hasonló helyzetet, és egyes szereplők, például OpenAI, már közelebb lehetnek a következő „kapu” megszerzéséhez.
A döntés gyakorlati következménye, hogy ami korábban a Google versenyelőnyét jelentette — az adatokhoz és a platformfunkciókhoz való kizárólagos hozzáférés —, mostantól elérhetővé válik versenytársak számára, szabályozott feltételekkel. Ennek hatása attól függ, hogy a megnyíló erőforrásokat mely szereplők képesek leggyorsabban hasznosítani a felhasználói élmény javítására és a piaci beágyazódásra.
A döntés végrehajtásának pontos részleteit és a szabályozott árképzés mechanizmusát a hatóságoknak kell meghatározniuk, és a piaci hatások csak a megvalósulást követően lesznek mérhetők.
Miért számít ez?
A lépés illusztrálja az európai szabályozás azon törekvését, hogy a technológiai nagyvállalatok kapu-szerepét korlátozza még a feltörekvő technológiák piacán is. Ugyanakkor az intézkedés kockázata az, hogy a meglévő kapacitások megosztása közvetlenül erősítheti azokat a szereplőket, akik a hamarosan kialakuló ökoszisztémában vezető pozícióba kerülnek. A teljességhez hozzátartozik, hogy a végső hatás a gyakorlati implementációtól és a piaci szereplők reakcióitól függ majd.
