Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta a technológiai szuverenitás erősítésére irányuló csomagját, amelynek célja az Európai Unió digitális önállóságának és ellenálló képességének növelése a félvezetők (chipek), a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia (MI) és a nyílt forráskódú megoldások területén.
A csomag elemei
A csomag két fő jogalkotási javaslatot tartalmaz:
- a chipjogszabály második verzióját;
- a felhőalapú szolgáltatásokról és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletet.
Ezeket kiegészíti egy új nyílt forráskódú stratégia, valamint egy stratégiai ütemterv az energiaágazat digitalizációjára és az ottani mesterségesintelligencia-alkalmazásokra.
Mi indokolja a lépést?
A Bizottság közleménye szerint Európa továbbra is jelentős mértékben függ külső beszállítóktól az alapvető digitális technológiákban, miközben az MI terjedése robbanásszerűen növeli a számítási kapacitások iránti igényt. A 2023 óta hatályos európai chip-jogszabály első válasz volt a globális ellátási láncok sebezhetőségére, de a kontinens a legfejlettebb félvezetők gyártásában és tervezésében még mindig erősen támaszkodik harmadik országokra.
A Bizottság kiemeli, hogy az MI‑hez kapcsolódó alkatrészek aránya 2030‑ra meghaladhatja a teljes félvezetőpiac több mint 70 százalékát, ami további indokot ad a célzott politikaalkotásra.
A chip-jogszabály céljai és eszközei
A tervezet célja, hogy Európában helyben épüljenek ki élvonalbeli félvezető‑kapacitások. Ennek eszközei többek között:
- a hatósági engedélyezési eljárások felgyorsítása;
- nemzetközi partnerekkel (hasonló értékeket valló országokkal) való szorosabb együttműködés;
- új „kiválósági” címke bevezetése a félvezetőgyártó európai régiók számára.
A tervezett intézkedés ökoszisztéma‑szemléletet követ: erősebb kapcsolatot teremtene a kontinens chipgyártói és kulcsfontosságú felhasználói — például adatközpont‑üzemeltetők és felhőszolgáltatók — között.
A felhő és az MI szabályozása: kapacitásbővítés és egyszerűsítés
A felhőszolgáltatásokról és az MI‑fejlesztésről szóló rendelet a Bizottság MI‑cselekvési tervének központi eleme. A célok között szerepel az európai adatközpont‑kapacitás ötszörözésének vagy háromszorosára növelése öt‑hét éven belül (a közlemény szerint a tervben háromszoros növelés szerepel a következő 5–7 évben).
A javaslat egyszerűsítené az adatközpontok uniós telepítésének feltételeit, egységes európai módszertant vezetne be a felhő‑ és MI‑szuverenitás értékelésére, ugyanakkor a piacot nyitva tartja a szövetséges harmadik országok szereplői előtt. Emellett dedikált tapasztalati és gyorsítóközpontok segítenék a technológiák egységes és gyorsabb elterjedését a tagállamok között.
Nyílt forráskódú stratégia és fejlesztői közösség
Az új nyílt forráskódú stratégia a Bizottság szerint az európai fejlesztők és hozzájárulók több mint hárommilliós közösségére épít. A stratégia célja a nyílt forráskódú alternatívák bővítése a felhőszolgáltatások, MI, internetes technológiák, kiberbiztonság és félvezetők terén. A kezdeményezés közbeszerzési iránymutatásokkal és bevált gyakorlatok megosztásával ösztönözné a nyílt forráskód használatát a közigazgatásban, hozzájárulva ezzel a digitális infrastruktúra fenntarthatóságához és biztonságához.
Energiaütemterv: fenntarthatóság és ellátásbiztonság
Az energiaágazat digitalizációjára vonatkozó stratégiai ütemterv két egymással összefüggő kihívást kezel: a magas energiaárak rontják az európai versenyképességet, miközben a digitális infrastruktúra — köztük az adatközpontok — bővülése növeli az áramigényt.
Az ütemterv iránymutatást ad az adatközpontok hálózati integrációjára, felgyorsítja az okosmérők elterjedését, és támogatja olyan MI‑modellek fejlesztését, amelyek európai adatokon alapulva segítik az energiaszektor hatékonyságát. A határokon átnyúló energetikai adatcsere egyszerűsítésével az intelligens szolgáltatások a Bizottság szerint fogyasztók millióinak segíthetnek a rezsiköltségek csökkentésében.
Finanszírozás és következő lépések
A jogalkotási javaslatok tárgyalásai hamarosan megkezdődnek az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között. A közlemény szerint az EuroHPC Közös Vállalkozás irányító testülete június 1‑jén elvi megállapodásra jutott, és a Bizottság várhatóan már júliusban pályázatot ír ki mesterséges intelligenciára épülő gigaprojektek támogatására.
Párhuzamosan Brüsszel egyeztetéseket kezdeményez a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankcsoporttal egy nagyszabású európai tőkealap létrehozásáról, amely a Bizottság szerint hosszú távon finanszírozná a kontinens technológiai szuverenitási törekvéseit.
Miért fontos ez?
A javasolt intézkedések célja, hogy csökkentsék az Unió külső kitettségét a kritikus technológiákban, növeljék az európai termelési és tervezési kapacitást, és lehetővé tegyék az adatközpontok és az MI‑alapú szolgáltatások gyorsabb, fenntarthatóbb bővülését. A javaslatok hatása azonban a jogalkotási tárgyalások eredményétől és a pénzügyi eszközök megvalósításától függ majd.
