Az Európai Bizottság olyan intézkedéscsomagot mutatott be, amelynek célja csökkenteni az Európai Unió digitális kiszolgáltatottságát és erősíteni a technológiai önrendelkezést. A javaslatcsomag több pilléren nyugszik: a csipgyártás további ösztönzésén, felhő- és mesterséges intelligencia (MI) szolgáltatások fejlesztésén, nyílt forráskódú programok terjesztésén és az energiaellátás digitalizálásán.
Miért szükséges a csomag?
A Bizottság megállapítása szerint ma az EU digitális szolgáltatásainak több mint 80 százaléka nem uniós szolgáltatóktól függ, ami jelentős kockázatot jelent az ellátásbiztonságra és a gazdaság versenyképességére. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai önrendelkezésért is felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió rendelkezik az alapokkal — ipari háttérrel, tehetséggel és közös piaccal —, így nem engedhető meg a kritikus infrastruktúrák másoktól való függése.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehetünk függők azoknál a technológiáknál, amelyek a kórházak, az energiahálózatok és alapvető szolgáltatások működését biztosítják.
Csipgyártás: folytatnák a korábbi programot
A csomag része a már korábban indított csipgyártási program folytatása: a Bizottság szerint ezen kezdeményezéssel eddig 52 milliárd eurónyi befektetést sikerült mozgósítani. A tervezett jogszabályok gyorsabb engedélyezési eljárásokat és az ellátási lánc sebezhetőségeinek figyelését célozzák.
A források emlékeztetnek arra is, hogy bár az EU a csipgyártáshoz szükséges berendezések piacán erős szereplőkkel rendelkezik, a gyakorlatban történtek olyan kudarcok is (példaként említik az Intel néhány éve meghiúsult németországi beruházását). A koronavírus‑járvány tapasztalatai rámutattak, hogy a csipellátás akadozása súlyos problémákat okozott több uniós iparágban, különösen az autóiparban.
Felhő és mesterséges intelligencia: külön jogszabályok
A Bizottság a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia szabályozását egyaránt külön jogszabályokkal erősítené meg, és törekedne az egységesebb szabályozási keretre mindkét területen. A közlemény kiemeli, hogy a Bizottság nyitott maradna hasonló szemléletű nemzetközi partnerek együttműködésére, anélkül, hogy konkrét országnevet említenének.
A jelenlegi piaci helyzet szerint a felhőszolgáltatások piacát három amerikai cég uralja, az MI‑területen szintén az Egyesült Államok vezet, kínai vállalatok szerepelnek a második vonalban, míg az EU‑ból alig említhető egyetlen jelentősebb szereplő, a francia Mistral.
Nyílt forráskód és az energia digitálisítása
A csomag része egy stratégia is a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztésére annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben kiváltsák az EU‑n kívüli szoftverek használatát. A Bizottság szerint az uniós piac jelenleg évente mintegy 264 milliárd euró értékben vásárol nem uniós forrásból származó szoftvereket.
Ezen túl a tervek szerint a digitalizációt és az MI‑t az energiaellátás hatékonyságának növelésére is alkalmaznák.
Finanszírozás és nemzetközi összehasonlítás
A Bizottság nem részletezte a pontos forrásokat a csomag bemutatásakor, de a várható, 2028‑ban induló, hetéves uniós költségvetés tervezete szerint az új versenyképességi alap több mint 50 milliárd eurót szánna digitális célokra.
Összehasonlításképpen az Egyesült Államok 2022‑ben több mint százmilliárd dollárt különített el ötéves periódusra kizárólag a csipgyártás támogatására — ez a cikkben szereplő számítás szerint jelenlegi árfolyamon körülbelül 86 milliárd eurónak felel meg (inflációt nem figyelembe véve).
Reakciók az Európai Parlamentben
A javaslatok vegyes fogadtatásban részesültek az Európai Parlamentben. Az Európa Megújul (Renew Europe) frakció üdvözölte a csomagot mint jó kezdetet, de gyorsabb és erőteljesebb lépéseket sürgetett. A liberális képviselők hiányolták például a szuverén felhőszolgáltatás egyértelmű definícióját; Bart Groothuis holland EP‑képviselő felhívta a figyelmet arra a problémára is, hogy jelenleg szerinte nem lehetséges az EU‑ban úgy betanítani egy nagyméretű nyelvi modellt, hogy az minden uniós szabálynak megfeleljen.
A Zöldek kétkedéssel fogadták a csomagot. Kim van Sparrentak holland EP‑képviselő elismerte, hogy a csomag végre felismeri a digitális függőség mértékét, de szerinte az intézkedések elégtelenek a hosszú távú függetlenség biztosításához. Pozitívan értékelte a nyílt forráskód támogatását és az európai technológiák előmozdítását, ugyanakkor aggályosnak tartotta, hogy nem írnak elő arányt az EU‑ban gyártott termékekre vonatkozóan a technológiai közkiadásoknál, és nem vezettek be elég szigorú biztosítékokat a felhőszolgáltatásoknál.
Szimbolikus lépések az EP‑től
A cikk megjegyzi, hogy az Európai Parlament épp a csomag bemutatása napján jelentett be egy inkább jelképes intézkedést: a Parlament a következő munkanaptól kezdve a francia Qwant keresőre cseréli a munkagépein a Google alapértelmezett keresőjét.
Összefoglalás
A Bizottság csomagja több területen egyszerre próbálja csökkenteni az EU digitális kiszolgáltatottságát: folytatná a csipgyártás ösztönzését, külön jogszabályokkal szabályozná a felhőszolgáltatásokat és a mesterséges intelligenciát, terjesztené a nyílt forráskódot és a digitalizációt az energiaellátásban. A javaslatok finanszírozása részben a 2028‑tól induló hétéves költségvetésben szereplő digitális forrásokból érkezhet, de a csomag elfogadásához a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek közös nevezőre kell jutniuk. A parlamenti reakciók szerint a kezdeményezés fontos lépés, de sokak szerint gyorsabb és határozottabb akciókra van szükség a valódi technológiai önrendelkezéshez.
