Az európai pénzügyi felügyeleti vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a hagyományos jogalkotási folyamatok nehezen tartanak lépést az ágensalapú mesterséges intelligencia (AI) rendkívül gyors fejlődésével — írta a CNBC. A döntéshozók azon dolgoznak, hogyan lehetne támogatni a technológia hasznos alkalmazását úgy, hogy közben érdemben kezeljék a piaci integritást és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat.
Főbb álláspontok a fórumon
-
Nikhil Rathi, a brit pénzügyi felügyelet (FCA) vezérigazgatója szerint a hagyományos szabályozási eszközök alkalmatlanok a sebességileg gyorsan változó technológiai környezet követésére. Rathi hangsúlyozta, hogy az AI fejlődése olyan ütemű, amely új megközelítéseket igényel a szabályozásban, és fontos, hogy a felügyeletek egyszerre támogassák az innovációt és csökkentsék a feltáratlan kockázatokat.
-
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke rámutatott, hogy bár a mesterséges intelligencia jelentősen növelheti a termelékenységet és a nyereségességet, egyúttal súlyos veszélyeket is hordoz. Lagarde megemlítette, hogy a kiberbiztonsági kockázatokról, hackertámadásokról és adatlopásokról folytatott egyeztetések már mintegy tíz éve zajlanak, ugyanakkor az AI‑modellek gyors fejlődése és elterjedése egy ennél komolyabb fenyegetést jelent, miközben a megfelelő védelmi eszközök és erőforrások még nem állnak rendelkezésre.
-
Sarah Breeden, a Bank of England (brit jegybank) alkormányzója azt vetette fel, hogy az ágensalapú AI piaci feszültségek idején erőteljesen felerősítheti az árfolyam-ingadozásokat. Jelenleg a kereskedőházak többsége főként alacsony kockázatú, operatív feladatokra — például elemzések készítésére — használ autonóm rendszereket, de Breeden szerint ez a gyakorlat gyorsan változhat. Javasolta, hogy a kereskedési rendszerekbe építsenek be olyan védelmi mechanizmusokat, mint az automatikus kereskedési szünetek vagy vészleállítók, amelyek képesek korlátozni vagy felfüggeszteni a kereskedést, ha egy meghibásodó modell piaci összeomlást okozhat.
-
Boris Vujčić, az EKB alelnöke hangsúlyozta, hogy Európának növelnie kell saját kapacitásait a mesterséges intelligencia terén. Rámutatott arra is, hogy a kontinens korábban képes volt új technológiák termelékenységjavító alkalmazására, de nem mindig vezető az úttörő fejlesztésekben; ezért fontos a beruházások és a fejlesztési kapacitások erősítése a technológiai önállóság megteremtése érdekében.
Miért számít ez?
A felügyeleti vezetők közös aggálya, hogy a jelenlegi szabályozási keretek és erőforrások nem elegendőek az AI‑ból fakadó új típusú kockázatok felmérésére és kezelésére. Mivel a technológia képes gyorsan átformálni a kereskedést, a likviditást és a piaci dinamikát, a hatóságok szerint nélkülözhetetlenek azok a preventív intézkedések és védőmechanizmusok, amelyek megakadályozhatják a széles körű piaci zavarokat.
Ugyanakkor a vezetők hangsúlyozták, hogy nem cél a technológia terjedésének megakadályozása: a kihívás az, hogy egyensúlyt teremtsenek az innováció ösztönzése és a pénzügyi rendszer védelme között, valamint növeljék Európa befektetési és fejlesztési kapacitásait az AI területén.
A megvitatott kérdések központi témaként szerepeltek az Európai Központi Bank portói vonzásköréhez tartozó, portugáliai Sintrában rendezett éves fórumán, amely az amerikai Jackson Hole‑i gazdaságpolitikai szimpózium európai megfelelőjének tekinthető.
A cikk forrásaként a CNBC szolgált információkat; a címlapkép illusztrációs célú.
