Nagy befektetési alapok és passzív indexkövető alapok már elkezdtek készpénzt felhalmozni, hogy felkészüljenek a közeljövőben várt, potenciálisan óriási kezdeti részvénykibocsátásokra. A figyelem középpontjában olyan cégek állnak, mint a SpaceX, az OpenAI és az Anthropic, amelyek piacra lépése alapjaiban befolyásolhatja a részvénypiacok intézményi helyzetét.
Miért halmoznak készpénzt az alapok?
John Flood, a Goldman Sachs vezérigazgató-helyettese rámutatott, hogy ha ezek az új kibocsátások indexekbe kerülnek, a passzív alapokat arra kényszerítheti a szabályozás és az indexkövetés mechanikája, hogy csökkentsék meglévő nagyvállalati pozícióikat, és készpénzhez jussanak az új részvények vételéhez. Flood szerint az elmúlt évtizedek legnagyobb elsődleges részvénykibocsátásai előtt az amerikai részvényalapok szinte kivétel nélkül növelték készpénzállományukat, és most is hasonló folyamat zajlik.
A Nasdaq 100 és az S&P 500 új szabálymódosításai várhatóan felgyorsítják majd az újonnan bevezetett nagyvállalatok indexbe kerülését. Ez különösen releváns lehet a SpaceX tervei szempontjából: a cég vezetése nagyjából 1 750 milliárd dolláros (1,75 billió USD) értékeléssel számol a tőzsdére lépésnél, ami a jelenlegi árfolyamok alapján az Egyesült Államok hetedik legértékesebb vállalatává tenné.
OpenAI és Anthropic szerepe
Az OpenAI és az Anthropic szintén a közeljövőben tervezik a tőzsdei megjelenést. A Reuters tavaly októberi értesülései szerint az OpenAI célul tűzhette ki az ezermilliárd dolláros vagy azt meghaladó piaci kapitalizációt; az Anthropic pedig egy hasonló, közel ezermilliárd dolláros értékelést feltételező finanszírozási kört zárt. Ezek a cégértékelések alkalmassá tehetik őket a gyorsított indexbe vételre.
Piaci hatások és likviditás
A Deutsche Bank elemzői rámutattak, hogy a lakosság a pandémia alatt felhalmozott, továbbra is jelentős készpénzállománya is táplálja az új tőzsdei kibocsátások iránti keresletet. Ennek következtében a részvényekbe történő befektetési hajlandóság és a rendelkezésre álló tőke egyaránt erős maradhat.
Az indexekbe, például a Nasdaq 100-ba vagy az S&P 500-ba történő bekerülés kulcsfontosságú, mert az intézményi befektetők ezen alapok révén építenek ki nagy pozíciókat. Az indexbe vétel szélesíti a részvényesi bázist és javítja a papírok likviditását, ami a korai befektetők és a menedzsment számára csökkentheti egy nagyszabású eladási hullám piacra gyakorolt hatását — különösen a tipikus 90–180 napos eladási tilalmi (lock-up) időszak lejárta után. Ugyanakkor a nagyobb likviditás sem garantál teljes védelmet a bennfentesek eladási hullámai által okozott árfolyamnyomás ellen.
Goldman Sachs és Deutsche Bank elemzői hangsúlyozták azt is, hogy a gyorsított eljárással indexbe kerülő új kibocsátások kezdeti súlya a referenciaindexekben valószínűleg kicsi lesz. Még a legnagyobbra várt IPO esetében is az elemzés szerint az új kibocsátás alig haladná meg az S&P 500 teljes piaci kapitalizációjának 0,1 százalékát.
Összegzés
Az alapkezelők készpénzfelhalmozása és pozícióik átrendezése a következő hónapokban várhatóan folytatódik, ahogy a piacok felkészülnek a potenciális megabevételekre. A szabálymódosítások és a nagy értékelésű vállalatok tervei miatt a passzív alapok viselkedése és az intézményi kereslet jelentős szerepet játszik majd abban, hogyan alakulnak az árfolyamok és a likviditás az egyes tőzsdei bevezetések után.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlatnak.
