Egy friss német ítélet szerint a Google felelősségre vonható az általuk szolgáltatott, mesterséges intelligencia által készített összefoglalókban keletkezett hibákért. Ezt a döntést Bruce Schneier és Nathan Sanders is kommentálta, akik a vállalatok felelősségének megerősítése mellett érvelnek.
Az érv: az AI-ügynökök a telepítő ügynökei
Bruce Schneier és Nathan Sanders álláspontja szerint az AI-ügynökök jogi szempontból úgy tekintendők, mint azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek az ügynökei, amelyek azokat üzemeltetik. Ha egy cég emberi szerzőket alkalmazna összefoglalók készítésére, akkor az adott cég felelős lenne az ebből adódó pontatlanságokért; ugyanilyen módon kellene a jognak az AI által előállított hibákért is felelősséget megállapítania.
Miért számít ez?
A szerzők szerint, ha a jog lehetővé tenné, hogy vállalatok a hibákra az „hibás AI” magyarázatával hivatkozzanak, az jelentős kedvezményt jelentene számukra, és káros ösztönzőket teremtene. Így csökkenne a vállalati felelősség, és nőne a hajlandóság emberi munkát (például írókat, jogászokat vagy orvosokat) olyan AI-rendszerekkel helyettesíteni, amelyek olcsóbbak, és amelyekre hivatkozva a munkáltatók mentesülhetnek a hibák következményei alól.
Következtetés
A német ítélet és a Schneier–Sanders érvelés hangsúlyozza: a jogrendszerek számára fontos kérdés, hogy miként kezeli az AI-ügynökök által okozott károkat. A felelősség elismerése megakadályozhatja a vállalati magatartás torzulását, amely kedvezne az emberi szakértelem kiváltásának a jogi következmények elkerülése érdekében.
