Iparág

GKI-felmérés: fiatalok és értelmiségiek vezetnek az AI-használatban, a munkavállalók többsége még nem rendszeres felhasználó

A GKI júliusi, ezerfős reprezentatív felmérése a lakosság mesterséges intelligencia-használatát vizsgálta.

A GKI 2024 júliusában, 1000 fős reprezentatív mintán vizsgálta a mesterséges intelligencia (AI) elterjedtségét a magyar lakosság körében. A kutatás azt mutatja: otthoni környezetben az emberek nagyobb arányban próbálták ki az AI-t, mint munkájuk vagy tanulmányaik során, és jelentős életkori és foglalkozási különbségek vannak az alkalmazás gyakoriságában.

Főbb eredmények

  • A megkérdezettek közel felének (kb. 50%) soha nem használ AI-t munkájához vagy tanulmányaihoz; további 17% csak nagyon ritkán él vele. Ugyanakkor 8% gyakran, 9% pedig nagyon gyakran alkalmaz AI-eszközöket a munkában vagy tanulásban.
  • Magáncélra 64% használta már az AI-t; ennek körülbelül egyharmada (összességében 20% az össznépességből) gyakori felhasználónak számít.

Kor és foglalkozás szerint

  • Korcsoportok: A legnagyobb eltérések életkor szerint jelentkeznek: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb a valószínűsége az AI-használatnak. A diákok 90%-a használt már AI-t tanulmányaihoz; 42% nagyon gyakran, további 16% gyakran alkalmazza azt.
  • Aktív munkavállalók: 56%-uk használ valamilyen AI alkalmazást munkájához; 17% gyakran vagy nagyon gyakran.
  • Foglalkozás: Leginkább az önálló értelmiségi munkát végzők használják az AI-t munkájukhoz. Őket követik a vezetők és a versenyszférában irodai munkát végzők. Kevésbé elterjedt az AI a vállalkozók és még inkább a közszféra irodai dolgozói között.

Településtípus és nemek

  • A fővárosban – részben a szolgáltatószektor nagyobb súlya miatt – magasabb az AI-t használók aránya, mint más településtípusokon.
  • A felmérés szerint nincs érdemi különbség a férfiak és a nők AI-használata között.

Aggodalmak a munkahelyen

  • A megkérdezettek 70%-a érzékel valamiféle fenyegetést az AI részéről a saját munkájára az elkövetkező öt évben, de csak 5% tartja ezt jelentős kockázatnak.
  • Érdekes módon azok a fiatalok, akik gyakrabban használnak AI-t, nagyobb mértékben féltik is a munkájukat. A tanulók általánosságban erősebben aggódnak jövőbeli állásuk miatt, mint az aktív munkavállalók.
  • A versenyszféra irodai munkakörben dolgozói érzik leginkább fenyegetőnek az AI-t, míg az önálló értelmiségi tevékenységet végzők kevésbé tartanak attól, hogy elveszik a munkájukat.

Módszertan és skálázás

A kutatás reprezentatív, 1000 fős mintán készült 2024 júliusában. A válaszok alapján egy -100-tól +100-ig terjedő skálát alkalmaztak, ahol -100 a teljes AI-használat hiányát, 0 a közepes gyakoriságot, +100 pedig a nagyon gyakori AI-használatot jelöli.

Miért számít ez?

A felmérés rámutat, hogy bár az AI otthoni használata viszonylag elterjedt, a munkába vitel még nem általános Magyarországon. Mivel a fiatalabb generációk jelentősen több AI-t használnak, a jövőben a munkaerőpiac AI-elterjedtsége várhatóan növekedni fog, különösen bizonyos foglalkozási csoportokban és a fővárosban.

Elemzés szerzői

  • Mihályi Máté — Kutatási terület: gazdaságpolitika, makrogazdaság, munkaerőpiac, társadalmi mobilitás, kelet-közép-európai fókusz.
  • dr. Molnár László — Kutatási terület: régiónkénti különbségek, környezetvédelem kihívásai és munkaerőpiaci trendek.

(A cikk a GKI júliusi felmérésének eredményeit foglalja össze.)