A mesterséges intelligencia szerepe a választottbírói eljárásokban elsősorban támogató jellegű lehet; egyes technológiai és jogi környezetek között akár a döntéshozatalban való részleges helyettesítés is elképzelhető, de jelen írás az AI támogatói funkcióival foglalkozik.
Hogyan segíthet az MI?
A mesterséges intelligencia alapú megoldások három fő szinten támogathatják a választottbíró munkáját: az eljárás lebonyolítása és ügykezelés, az adatok gyűjtése és elemzése, valamint maga a döntéshozatal. A továbbiakban elsősorban az utóbbi két területet vizsgáljuk.
Nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokban rendkívül nagy mennyiségű irat, beadvány és bizonyíték feldolgozása szükséges. Az adatok gyűjtésének és elemzésének jelentősége kettős:
- egyrészt az MI segíthet a felek által benyújtott iratok, bizonyítékok, vonatkozó bírósági döntések és szakirodalmi kommentárok hatékony és pontos feldolgozásában;
- másrészt közvetlenül támogathatja a választottbírói ítélet megfogalmazását is, például „boilerplate” szövegrészek és az ügy jogi, ténybeli hátterére vonatkozó standard elemek előállításával.
A konkrét ítélethozatal szintjén az MI azáltal tud hozzájárulni, hogy nagy számú korábbi ítélet ismeretében képes megbecsülni egy új ügy lehetséges kimenetelét.
Miért különösen fejlettek ezek az eszközök az angolszász jogrendszerekben?
Nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen MI-alkalmazást angolszász jogrendszerekben fejlesztették ki: e rendszerek jellemzője az esetjogra épülő, induktív módszer, amelynél a korábbi ügyek vizsgálata döntő szerepű. A gépi tanulással támogatott algoritmusok – amelyek sok korábbi ügy és döntés adataira támaszkodnak – ezen környezetben gyorsan és viszonylag pontosan vezethetnek következtetésekre egyedi ügyeknél. A kontinentális jogrendszerek deduktív megközelítése ugyanakkor nehezebbé teheti az analóg alapú MI-alkalmazások átültetését.
A magyarázat és az indokolás kérdése
Az algoritmusok által szolgáltatott, valószínűségi alapú kimenetek a felek számára önmagukban nem elegendők. Mind jogszabályi előírások, mind a vitában álló felek elvárásai miatt a döntés megfelelő indokolása kiemelt fontosságú. Jelenleg az MI-megoldások még nem képesek arra, hogy megbízhatóan és részletesen kidolgozott jogi indoklást adjanak egy választottbírói ítélethez — kérdéses, hogy ez a jövőben megvalósítható lesz-e teljesen.
A szakmai vélemények a skálán széles spektrumon mozognak:
- Egyesek technikai kérdésként értelmezik a problémát: szerintük az indokolás kidolgozható, és az MI erre is képes lesz.
- Mások kiemelik az emberi döntéshozatal egyedi elemeit: a választottbírók szintetizáló gondolkodását, tapasztalatát és kifinomult érvelését, amelyek jelenleg nem helyettesíthetők teljes mértékben.
A tanulóadat minősége és elfogultságok
Minden szinten igaz, hogy az MI-alapú következtetések megbízhatósága erősen függ a tanulóadatok mennyiségétől és minőségétől. Az adathalmazok torzított volta azt eredményezheti, hogy az algoritmusok olyan mintákat tükröznek vissza, amelyek a korábbi emberi döntések elfogultságait hordozzák. Ez különösen érzékeny kérdés olyan vitarendezési eljárásokban, ahol jogerős és végrehajtható döntés születik, és ahol a döntés csak korlátozottan támadható meg rendes bíróság előtt.
A pártatlanság és függetlenség követelménye miatt kiemelt felelősség hárul azokra, akik a rendszerek tanításában részt vesznek: az adatválogatás és előfeldolgozás meghatározó hatással van az MI működésére.
Következtetés és továbblépés
Összefoglalva: az MI ígéretes eszköz a választottbírók munkájának támogatására az adatelemzéstől az ítélet-előkészítésig, különösen ott, ahol sok korábbi ítélet áll rendelkezésre. Ugyanakkor jelenleg korlátokba ütközik az, hogy az MI teljes körűen helyettesítse a választottbírót, főként az indokolás és a szakmai szintézis terén, valamint az adathalmazok esetleges elfogultsága miatt.
Következő bejegyzésünkben azt fogjuk vizsgálni, amikor az MI nemcsak támogatja, hanem már kiváltja a humán döntéshozatalt. A sorozat korábbi részét a szerzők weboldalán elérhető bejegyzés ismerteti.
