2025 egyik meghatározó következménye a mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszerek széles körű elterjedése volt. Magyarország a jogi kereteket az Európai Unió 2024/1689 számú rendeletére ("AI Act" vagy „Rendelet”) építi: a 2025. évi LXXV. törvény kimondja, hogy a hazai szabályozás az AI Act fogalomrendszerét alkalmazza.
Az AI rendszer definíciója és a rendelet személyi hatálya
Az AI Act 3. cikk (1) pontja szerint mesterséges intelligencia alapú rendszer olyan gépi alapú rendszer, amelyet autonómiaszintekkel való működésre és adaptivitásra terveztek, és amely bemenetek alapján előrejelzéseket, tartalmat, ajánlásokat vagy döntéseket generálhat, hatva fizikai vagy virtuális környezetekre.
A Rendelet személyi hatálya kiterjed a rendszerek szolgáltatóira, forgalmazóira, importőreire, valamint a rendszereket alkalmazó szervezetekre is. Alkalmazónak minősül minden természetes vagy jogi személy, közjogi szerv, ügynökség vagy más szervezet, amely a felügyelete alatt álló AI rendszert használ — kivétel a személyes, nem szakmai használat. Ennek következtében a munkáltatók jelentős felelősséget viselnek a rendszerek jogszerű és tudatos használatáért, a kockázati besorolás függvényében a humán felügyeletért és bizonyos esetekben a kockázatkezelésért.
A gyakorlatban alkalmazónak számít az a munkáltató, amely munkavállalói számára munkaköri keretben pl. chatbotokat, képfeldolgozó rendszereket (például MI-kamera), dokumentumelemző rendszereket, prediktív modelleket vagy MI alapú döntéstámogató eszközöket tesz elérhetővé vagy kötelezővé.
Ha az MI‑rendszer használata nem szakmai környezethez kapcsolódik (például egy bárki által elérhető rendszerbe felvitt, a munkafolyamattal nem összefüggő kérdés), akkor a Rendelet többletkövetelményei nem alkalmazandók az adott munkaszervezetre.
A munkajog és az AI: munkaeszköz‑megközelítés
Munkajogi szempontból az AI rendszer munkaeszköznek minősül, amelyet a munkavállaló munkafeladatai ellátásához használ. A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, „Mt.”) nem ad részletszabályokat az AI eszközökre, de az Mt. 52. § (1) c) pontja előírja, hogy a munkavállaló köteles munkáját személyesen, elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni.
Az Mt. 11/A. § alapján az MI rendszerek technológiai eszköznek minősülnek, tehát az e paragrafusban foglalt kötelezések és korlátozások irányadók a használatukra.
A munkáltatóknak bele kell építeniük a Rendeletben foglalt kötelezettségeket a belső szakmai szabályaikba és utasításaikba, hogy a munkavállalók a speciális munkaeszközt jogszabályoknak megfelelően használhassák.
Fontos határidők és kötelezettségek
-
- augusztus 1.: az AI Act hatályba lépése.\
-
- február 2.: egyes kötelezettségek már ekkortól kötelezőek, különösen az MI‑jártasság biztosítása és a tiltott MI‑felhasználási módokra (például érzelmi állapotból következtető rendszerek) vonatkozó szabályok.\
-
- augusztus 2.: a „nagy megfelelési dátum”, azaz eddig teljes körben be kell vezetni a Rendelet alkalmazókra vonatkozó előírásait; a munkaszervezeteknek addig meg kell felelniük az általános és a munkavállalók által használt nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó különös kötelezettségeknek.
A Rendelet szabályozási logikája kockázati kategóriákra épül. Sok munkaviszonyban használt rendszert a Rendelet nagy kockázatúnak minősíthet: ilyenek például jelöltszűrő és önéletrajz‑elemző rendszerek, MI‑alapú teljesítményértékelő és munkavállaló‑monitorozó rendszerek, valamint a felvételi, előléptetési vagy munkafeltétel‑módosítási döntéseket támogató rendszerek.
Általános kötelezettségek: AI‑jártasság és szabályzatok
Minden alkalmazónak minősülő munkáltató számára kötelező a megfelelő, munkaszervezetre szabott MI‑jártasság (AI literacy) biztosítása. A munkavállalóknak érteniük kell az általuk használt AI rendszerek működését és kockázatait. Ezt a tudást szabályzattal, utasítással, oktatással, e‑learninggel vagy ezek kombinációjával lehet biztosítani, és fontos, hogy a képzés teljesítése jogi célból utólag is igazolható legyen.
A transzparens, részletes belső szabályok csökkentik a „Shadow AI” — az ellenőrizetlen, munkáltató által nem jóváhagyott MI‑használat — kockázatát, amely például bizalmas információk vagy szellemi tulajdon feltöltésével súlyos kárt okozhat.
A munkáltatói szabályzatoknak célszerű kiterjedni többek között az alábbi kérdésekre:
- használhatók‑e és milyen feltételekkel az állomány által nem rendszeresített, bárki által elérhető MI‑eszközök;
- mi minősül tiltott tartalomnak (a Rendelet szerinti tiltott MI‑gyakorlatokat aktiváló adatok, és a munkáltató által továbbiakban meghatározott érzékeny tartalmak);
- személyes adatok bevitelére vonatkozó korlátozások és a GDPR‑nak való megfelelés biztosítása;
- magáncélú használat szabályozása és a magán‑ illetve munkavégzési célok elválasztása;
- az MI‑eredmények csak a munkavállaló ellenőrzése, értelmezése és validálása után használhatók (a túlzott, kritikátlan támaszkodás, azaz over‑reliance elkerülése);
- a rendszerbe bevitt és a rendszer által naplózott adatok ellenőrzésének és felhasználásának keretei, a magánszféra tiszteletben tartásával.
Külön szabályok a nagy kockázatú rendszereket használó munkavállalókra
- augusztus 2. után a nagy kockázatú rendszereket használó munkavállalókra vonatkozó további kötelezettségek közé tartoznak:
- a munkáltató és az üzemi tanács tájékoztatása a nagy kockázatú MI alkalmazásáról, a használat céljáról, a felhasznált adatok köréről és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről;\
- a rendszert szolgáltató vállalkozás által előírt feltételek betartása, melyeket a munkavállalónak igazolható módon meg kell ismernie;\
- a technikai és szervezeti háttér, biztosítékok és belső (audit) eljárások biztosítása és dokumentálása, beleértve a jogszerű adatkezelés és kiberbiztonság kereteit;\
- biztosítani, hogy a nagy kockázatú rendszereket csak megfelelő kompetenciával rendelkező, képzett munkavállalók használhassák;\
- a szintetikus kép‑hang‑videó (deepfake) tartalmak esetében minden létrehozott vagy módosított anyag egyértelmű jelölése;\
- a rendszerbe bevitt adatok relevanciájának, pontosságának és reprezentativitásának biztosítása;\
- a rendszer folyamatos nyomon követése, eltérések vagy kockázatok esetén a szolgáltató értesítése és a használat felfüggesztése a hiba elhárításáig;\
- a nagy kockázatú rendszer által automatikusan generált naplók megőrzése legalább 6 hónapig, és erről a munkavállalók előzetes tájékoztatása.
Következmények, szankciók és a komplex implementáció
A Rendelet megsértése súlyos következményekkel járhat. Az AI Act alapján kiszabható bírságok mértéke 7,5 millió eurótól egészen 35 millió euróig terjedhet, illetve a munkáltatót magába foglaló cégcsoport globális árbevételének 1–7%-áig is felmehet. A legsúlyosabb szankciók a tiltott MI‑gyakorlatok alkalmazása esetén (maximum 35 M € vagy 7%). Más jogsértések — például nagy kockázatú rendszerek hibás használata — szintén többmilliós bírságot vonhatnak maguk után.
A megfelelés komplex feladat: a munkajogi kötelezettségek mellett adatvédelmi, kiberbiztonsági, üzleti titok, személyiségi jogi, szerzői jogi, valamint esetenként fogyasztóvédelmi és versenyjogi szempontokat is figyelembe kell venni. Az implementáció szervezeti és operatív előkészítése jellemzően több hónapos munkát igényel, és szoros együttműködést követel az informatika, HR és jogi területtel.
Végül fontos megjegyezni, hogy a jogkövetést a piaci felügyeleti hatóság, illetve a pénzügyi szervezetek esetén a Magyar Nemzeti Bank is ellenőrizheti, és jogsértés esetén bírságot szabhat ki.
A fenti szabályok és kötelezettségek alapján a mesterséges intelligencia alapú rendszerek a munkaeszközök egy új, magas kockázatú kategóriáját jelentik, amelyek bevezetése és használata csak átgondolt, dokumentált és jogilag megalapozott intézkedések következményeként engedhető meg.
