A McKinsey keddi bejelentése szerint a mesterséges intelligencia (MI) szélesebb körű bevezetése 2030-ig hozzávetőleg 15 milliárd euró (17,42 milliárd dollár) termelékenységnövekedést eredményezhet Magyarországon. A tanácsadócég hangsúlyozta, hogy az MI segíthet csökkenteni Magyarország termelékenységi lemaradását európai szomszédaihoz képest, ugyanakkor további hátrányt is okozhat, ha az ország lemarad az alkalmazásában.
Vállalati vezetők megosztott véleményei
A McKinsey-jelentés kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen több nagyvállalat vezetői osztották meg tapasztalataikat és aggodalmaikat.
-
Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint az MI szerepe kettős: a technológia csökkentheti a személyzeti költségeket, ugyanakkor növelheti a működési és beruházási kiadásokat. Ennek következtében szerinte inkább költségátalakulásról van szó, nem feltétlenül összköltség-csökkenésről.
-
Nagy Péter, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese konkrét hatásokról számolt be: a mesterséges intelligencia által működtetett ügynökök jelenleg az ügyfélhívások mintegy 20 százalékát kezelik, és ez a részarány várhatóan növekedni fog. A vállalat tapasztalata szerint az MI alkalmazása lerövidítette az új szolgáltatások piacra juttatásának idejét 90 napról körülbelül 30 napra, és lehetővé tette, hogy a hálózatfelügyeleti csapat felét összetettebb feladatokra csoportosítsák át.
-
Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója óvatosabb álláspontot képviselt: szerinte több időre van szükség annak megítéléséhez, hogy mennyire indokolt a mesterséges intelligencia körüli optimizmus, és hogy valóban kihasználhatók-e a termelékenységnövekedés lehetőségei. Felidézte, hogy a gyógyszeripar az elmúlt évtizedekben több, a genomika vagy a digitalizáció által indukált átalakuláson ment keresztül, amelyek közül nem mind váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.
-
Bacsó Gergely, az Allianz Hungary vezérigazgatója a globális verseny dimenzióját emelte ki: szerinte a munkaerőköltség csak egy része a képletnek, és egy amerikai cég számára az AI bevezetésével elérhető költségmegtakarítás többszöröse lehet annak, amit egy magyar vállalat realizálni tud. Figyelmeztetett, hogy a verseny kiélezett lesz, és ha Magyarország nem lép időben, akkor veszélyezteti, hogy alulmarad a jövedelmezőbb körülmények között működő külföldi szereplőkkel szemben.
Miért számít ez?
A McKinsey által jelzett potenciális, 15 milliárd eurós termelékenységnövekedés jelentős hatással lehet a magyar gazdaság versenyképességére, de a kerekasztalon elhangzott hozzászólások rávilágítanak arra, hogy az előnyök megvalósulása nem automatikus. A vezetők által említett kockázatok — beruházási és működési költségek növekedése, a technológia valódi hatékonyságának bizonytalansága, valamint a globális versenyben való lemaradás veszélye — mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják, hogy a várt hozamok realizálódnak-e.
A beszélgetés eredménye szerint az MI bevezetése esetén fontos lesz a beruházások célzott tervezése, a munkavállalók át- és továbbképzése, valamint a versenyképességi szempontok figyelembevétele, hogy Magyarország ténylegesen profitálni tudjon a technológiai átállásból.
