A GKI 2025 júliusában végzett felmérésében összesen 390 hazai vállalat vett részt, és arról kérdezték őket, használják-e a mesterséges intelligencián (MI, angol rövidítéssel AI) alapuló szoftvereket, valamint tervezik-e a technológia kiterjesztését és van-e belső szabályozás az alkalmazására.
Mely szektorokban elterjedtebb az AI?
A válaszadó cégek 32%-a jelezte, hogy használ valamilyen MI-alapú szoftvert vagy alkalmazást. Szektoronkénti bontásban a legnagyobb arányt a szolgáltató szektor érte el: itt a vállalatok 53%-a alkalmaz AI-t. A kereskedelemben 42%-os a penetráció, míg az ipari cégek körében 29%, az építőiparban pedig 19% az AI-t használó vállalatok aránya. A felmérés kiemeli, hogy az építőipar és az ipar esetében a technológia munkafolyamatokba való integrálása a tevékenység jellegéből fakadóan nehezebb, ezért az arányok alacsonyabbak, de nem elhanyagolhatók.
Szabályozás és kontroll — kevés a belső irányelv
Az AI használatával kapcsolatos belső szabályozás ritka: azok között a vállalatok között, amelyek MI-t használnak, mindössze 17%-nál létezik valamilyen belső szabályozás az alkalmazásra vonatkozóan. A szerzők szerint a szabályozás hiánya részben a technológia viszonylagos újdonságának és a működési modellek, rutinok még nem kellően kialakított voltának tudható be.
Érdekes mintázat, hogy minél nagyobb egy ágazatban az MI-t használó cégek aránya, annál magasabb az ott belső szabályozással rendelkező vállalatok aránya — vagyis a szabályozottság részben az elterjedtséggel együtt jár.
További bővítési tervek
A már MI-t alkalmazó cégek jelentős többsége, 88%-a tervezi az alkalmazások további kiterjesztését. Szektoronként:
- a szolgáltató szektorban működő vállalatok 97%-a számol további fejlesztéssel és bővítéssel;
- a kereskedelemben a vállalatok 74%-a tervezi növelni az MI-használatot;
- bár az iparban és az építőiparban jelenleg kisebb az elterjedtség, a technológiát már használó vállalatok itt is jelentős arányban terveznek további bővítést.
A felmérés szerint az ipari cégek nagyobb aránya tervezi növelni a technológia használatát, mint a kereskedelemben, ahol viszont már eleve szélesebb a jelenlét.
Mit jelent ez a jövő munkavégzésére nézve?
A magas arányú további bővítési szándék azt jelzi, hogy sok vállalat a jövő munkafolyamatait az MI rendszeres alkalmazásával képzeli el. Ugyanakkor a belső szabályozások alacsony aránya rávilágít az ismerethiányra és bizonytalanságra: sok cégnél még nincs meg a szükséges tudás a kockázatok azonosításához, valamint a felelős alkalmazás és kontroll kialakításához.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy bár a belső szabályozások bizonyos értelemben korlátozhatják a gyors innovációt, egyúttal fontos garanciát nyújtanak a belső kockázatok kezelésében és a konzisztens, magas minőségű munkavégzés biztosításában. Az AI munkahelyi hatékony alkalmazása a jövőben a piaci verseny egyik meghatározó új dimenziójává válhat.
A tanulmány szerzői és kutatási fókuszuk
- Mihályi Máté — kutatási terület: gazdaságpolitika, makrogazdaság, munkaerőpiac, társadalmi mobilitás, főleg kelet-közép-európai fókusz.
- dr. Molnár László — kutatási terület: régiónkénti különbségek, környezetvédelmi kihívások és munkaerőpiaci trendek.
- Török Miksa — kutatási terület: fenntarthatóság, gazdaságpolitika, környezeti és regionális gazdaságtan, matematikai-statisztikai modellezés.
A GKI felmérése tehát egyértelműen jelzi: a magyar vállalatok körében erős a szándék az AI használatának kiterjesztésére, ugyanakkor a belső irányelvek hiánya komoly kihívásként jelentkezik a felelős és biztonságos alkalmazás szempontjából.
