A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása egyre inkább terjed a magyar kis- és középvállalkozások körében, ugyanakkor a SERCO Informatika Zrt. szerint a tudatos oktatás és a biztonságos adatkezelés hiánya komoly üzleti kockázatokat hordoz. Varga Botond, a SERCO Informatika Zrt. AI és innovációs igazgatója hangsúlyozta: az elméleti vita véget ért, ma már nem az a kérdés, használjuk-e az AI-t, hanem az, ki tudja hatékonyan beágyazni a technológiát a működési folyamataiba.
Mekkora az elfogadottság és mikre használják az AI-t a kkv-k?
Egy 2025-ös Microsoft-kutatás szerint Magyarország a világ húsz vezető országa között szerepel az AI-alkalmazás terén, ami tükrözi a technológia növekvő elterjedését a hazai vállalati szektorban. A cégek elsősorban repetitív, alacsony hozzáadott értékű feladatok automatizálására alkalmazzák az AI-t, például számlafeldolgozásra, e-mailek kezelésére vagy tartalomgyártás gyorsítására.
Ugyanakkor komoly problémát jelent a Shadow AI jelensége: munkavállalók gyakran saját előfizetéseiket – vagy családtagjaikkal megosztott fiókokat, például ChatGPT-t – használva végeznek feladatokat, ami miatt érzékeny üzleti adatok kontrollálatlanul kerülhetnek nyilvános felhőszolgáltatásokba.
Jön az AI Act: jogi keretek 2027 nyarától
Az adatbiztonság és a felhőbe feltöltött információk kezelése hamarosan szigorúbb jogi kereteket kap: 2027 nyarán lép hatályba az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az AI Act. Ez a jogszabály a GDPR és a NIS2 mellett meghatározza majd a cégek adatkezelési kötelezettségeit.
A különösen érzékeny adatokkal dolgozó szervezetek – például könyvelőirodák vagy államigazgatási szervek – már most választhatnak zárt, lokálisan futó rendszereket: a 43 éves múltra visszatekintő SERCO Informatika Zrt. úgynevezett szuverén AI-megoldásokat kínál, amelyek saját infrastruktúrán futnak, csökkentve annak esélyét, hogy üzleti titkok illetéktelen harmadik félhez jussanak.
Oktatás hiánya és a gyakorlatban használható készségek
Varga Botond szerint a technológiai háttér kiválasztása mellett ma a legnagyobb problémát a tudás hiánya jelenti. Bár a cégek nyitottak az eszközökre, sok helyen hiányoznak azok az alapvető készségek, amelyek lehetővé tennék a rendszerek hatékony, biztonságos használatát.
„Nagyon más minőségű eredményt lehet az AI használata során elérni egy kérdés feltevésekor, hogyha ez a prompt szakszerűen van megfogalmazva… Ennek van egy technikája, egy négy lépésből álló szabály, hogy milyen kontextusban, milyen fogalmazással, milyen feladatra és hogyan kell az AI-t promptolni. Ha ezt valaki elsajátítja, ráébred, hogy radikálisan jobb minőségű válaszokat fog kapni az AI-tól” – mondta Varga.
Ennek a képzési hiátusnak a betöltésére fejlesztette a SERCO az AI Lab elnevezésű oktatási platformot.
Mit kínál az AI Lab?
Az AI Lab regisztráció után ingyenesen elérhető, microlearning alapú képzés: 10–15 perces videómodulokra bontva segíti a kkv-vezetők és munkatársaik gyakorlati ismeretszerzését. Az alapozó modul 4–5 óra alatt vezeti végig a résztvevőt az AI, a generatív mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek alapjain. A kurzus mobilon is elvégezhető, a leckékhez tesztkérdések és információs egységek tartoznak, a tanfolyam elvégzését tanúsítvány zárja.
A fejlesztők külön érdekességként mesterséges intelligenciát használtak a videók, narrációk és feliratok előállításához, és szándékosan hagytak bennük apróbb digitális hibákat, hogy reális képet mutassanak a technológia jelenlegi korlátairól.
Adatvagyon rendezése és a bevezetés valódi akadályai
A sikeres vállalati AI-integráció nem csupán informatikai kérdés: a szakmai tapasztalatok szerint egy projekt hozzávetőleg 30 százalékban múlik a technikai háttéren, míg 70 százalékban vezetői döntéseken, HR-folyamatokon és adatrendezésen. A rendszerek megbízhatóságához tiszta, naprakész adatokra van szükség; ha a bemeneti információk rosszak, a modell téves („hallucinált”) válaszokat adhat.
Például egy belső onboarding chatbot bevezetéséhez előzetesen rendbe kell tenni a vállalati dokumentumokat, összekapcsolni CRM- és sales-rendszerekkel, és megfelelően feltanítani a modellt a szervezeti adatokra. Ha a ember marad a végső döntéshozó, a rutinfeladatok automatizálásával a vállalat jelentősen növelheti hatékonyságát: például egy személyre szabott árajánlat elkészítése napok helyett percek alatt történhet.
Hardveres megoldások és szuverén infrastruktúra
A Shadow AI és a felhő alapú kockázatokra hardvergyártói válasz is érkezett: megjelentek olyan AI-t támogató chipek, amelyek lehetővé teszik, hogy cégek saját szerverein vagy végponti gépeken futtassanak modelleket. Varga szerint adatbiztonsági szempontból ez a legjobb megoldás, mert így az adatok nem hagyják el a vállalati infrastruktúrát.
A szuverén struktúra előnye, hogy a vállalati információk – a szervezeti struktúrától a munkavállalói adatokig – feltölthetők és összeköthetők belső rendszerekkel, így az AI a saját, hiteles forrásokból is tanulhat, és komplexebb, összefüggő válaszokat adhat.
A halogatás ára: három–öt év alatt átalakul a piac
Varga Botond azt állítja, hogy a technológiai átállás halogatása végzetes lehet a piacon maradás szempontjából. A fejlesztés ma már kényszerítő erővé vált a globális versenyben; jelentőségét sok tekintetben az 1880-as évek elektromos áram ipari megjelenéséhez hasonlítja. Szerinte az átalakulás nem évtizedekben mérődik, hanem három–öt év alatt eldől, és csak azok a vállalatok maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek újraalkotni folyamataikat az AI köré.
Megjegyzés: a cikk megjelenését a SERCO Informatika Zrt. támogatta.
