Zsiday Viktor befektetési szakértő a saját befektetési oldalán közzétett írásában azzal figyelmeztet, hogy a globális tőkepiacok jelentős átrendeződése jelenleg több irányból egyszerre nagy mennyiségű tőkét von el a rendszerből. A szakértő szerint a költségvetési hiányok finanszírozása, a mesterséges intelligencia (MI) körüli infrastrukturális beruházások és egyes techóriások várható elsődleges nyilvános részvénykibocsátásai (IPO) együtt komoly likviditásnyomást eredményezhetnek.
Mire hívja fel a figyelmet Zsiday?
Zsiday kiemeli, hogy a gazdasági egyensúlyt alapvetően a megtakarítások és a beruházások aránya határozza meg. Jelenleg az Egyesült Államokban a lakossági megtakarítási ráta rendkívül alacsony, ami egy gazdasági lassulás esetén fokozott sebezhetőséget jelent: a munkaerőpiac megingása vagy a munkanélküliség növekedése gyors fogyasztásvisszafogáshoz és tartalékképzéshez vezethet, amely önbeteljesítő módon mélyítheti a recessziót.
Ezzel szemben Európában, így Magyarországon is, a háztartások átlagosan nagyobb tartalékokkal rendelkeznek, ezért a fogyasztói hangulat javulása esetén tömeges tőkebeáramlás élénkítő hatású lehet a gazdaságra — írja Zsiday.
(Zsiday cikke adattáblákat is említ: az amerikai megtakarítási ráta forrásaként a FRED, illetve az európai és a tagállami megtakarítási adatok esetén a Eurostat-adatok alapján készült Bank of Finland-összesítést jelöli meg.)
Mely folyamatok szívják el a likviditást?
A szakértő szerint két, újonnan feltűnő, rendkívül tőkeigényes jelenség növeli a likviditáshiány kockázatát:
-
Az MI-kiszolgáló adatközpontok építési hulláma. Zsiday felhívja a figyelmet, hogy a technológiai vállalatok stratégiája változik: korábban jellemző volt az amerikai techcégek részvény-visszavásárlása, most viszont egyes szereplők, például az Alphabet (a Google anyavállalata) forrást kívánnak bevonni új részvénykibocsátással. Emellett az Oracle nagymértékű beruházásai miatt a kötvényhozamai megemelkedtek, ami a befektetők növekvő aggodalmát jelzi. Zsiday szerint az ilyen reálgazdasági beruházási kényszerek „szinte minden elérhető likviditást magukba szívnak”.
-
A korábban zártkörűen működő nagyvállalatok, mint a SpaceX, az Anthropic vagy az OpenAI várható tőzsdére lépése. Bár az elsődleges kibocsátások is igényelnek forrást, Zsiday rámutat, hogy a valódi tőkeelszívó hatás akkor jelentkezik, amikor a korai fázisú nagy befektetők a nyílt piacon is elkezdenek eladni részesedésükből. Ha ez tömegesen megtörténik, az akár ezermilliárd dolláros nagyságrendű friss tőkét is vonhatna el a piacról.
(Elemzése illusztrációjaként Zsiday a SpaceX értékeltségének vállalati beszámolók alapján történő alakulását is említi; egyéb grafikonok forrásaként a Zsiday Viktor befektetési oldala szerepel.)
Következmények: reálkamatok, megtakarítás és likviditás
A cikk erős következtetése az, hogy ezt a hatalmas, globális tőkeigényt elsősorban reálkamat-emelkedés árán lehet finanszírozni. Magasabb reálkamatok ösztönzőleg hatnak a megtakarításra mind a magánszférában, mind a vállalati szegmensben; ennek következtében azonban csökken a piacokon rendelkezésre álló likviditás.
Zsiday szerint a folyamat első jelei már megfigyelhetők: a likviditásra épülő, alapvetően fundamentumokkal kevésbé alátámasztott eszközök — például bizonyos nemesfémek és kriptovaluták — árfolyamaiban gyengülés mutatkozik. Ahogy a szabad források szűkülnek, nő annak a valószínűsége, hogy a részvénypiacokon hevesebb eladási hullámok alakulhatnak ki.
Összegzés
Zsiday Viktor álláspontja szerint a költségvetési hiányok finanszírozása, az MI-beruházások és a nagy, korábban zártkörű technológiai vállalatok tőzsdére lépései együttesen olyan mértékű tőkekeresletet hoznak létre, amely a jelenlegi likviditási környezetben komoly feszültségeket okozhat. Ennek finanszírozása reálkamat-emelkedést követel meg, ami viszont tovább csökkentené a kockázatos eszközökbe áramló tőkét és növelné az eladási hullámok kockázatát a részvénypiacokon.
Kapcsolódó cikkek a forrás felületén: 2026.06.05., 2026.06.09.
