A Reuters szerdai tudósítása szerint az Európai Központi Bank portugáliai Sintrában megtartott éves konferenciáján a mesterséges intelligencia (AI) témája szinte minden beszélgetésben előkerült. A központi bankok vezetői és a rendezvényen résztvevő szakértők egymástól eltérő, de egymást kiegészítő nézőpontokat vázoltak fel az AI pénzügyi hatásairól.
Optimista párhuzamok az internet korával
Kevin Warsh, az amerikai jegybank egykori elnökhelyettese, akit a beszámoló a kriptovaluták iránt lelkesedőként jellemzett, a mesterséges intelligencia lehetséges hasznait emelte ki: „Úgy gondolom, ez életünk legjelentősebb időszaka valamennyi gazdaságunk számára.” Hozzátette: „Ki gondolta volna az internet születésekor, hogy ez másfél millió Uber-sofőrnek teremt majd munkát? Ennek a forradalomnak még csak az első és a második játékrésze között járunk.”
Richard Tiffany („Tiff”) Macklem, a Kanadai Jegybank kormányzója is az internet felemelkedéséhez hasonlította a jelenlegi helyzetet, hangsúlyozva a technológia hosszú távú termelő és vállalkozásindító hatásait. Ugyanakkor Macklem megemlítette a dotkomlufi példáját is, mint óvatosságra intő tanulságot.
Felügyeleti és stabilitási aggályok
Tobias Adrian, az IMF (Nemzetközi Valutaalap) pénzügyi tanácsadója és a Monetáris és Tőkepiaci Főosztály igazgatója a felügyelet szempontjait emelte ki. Különösen az aggasztja, hogy a bankok autonóm AI-ügynököket alkalmazhatnak olyan döntésekhez, amelyek közvetlenül az ügyfeleket érintik: „Hogyan tudják majd a felügyeleti hatóságok értékelni az ilyen, autonóm módon meghozott hiteldöntéseket? Ezek némileg fekete dobozként működnek. Elképzelhető, hogy hiányzik belőlük a döntések magyarázhatósága, és szerintem ez lesz a felügyelet egyik legnagyobb kihívása.”
A Reuters cikke megjegyzi: a számítógépek már régóta képesek elutasítani kérelmeket, de a kérdés az, hogy az autonóm AI-ügynökök megjelenése milyen új felügyeleti és elszámoltathatósági problémákat vet fel.
A buborék- és piacmanipulációs kockázat
Itay Goldstein, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Üzleti Iskolájának pénzügyprofesszora a gazdasági buborékok veszélyére hívta fel a figyelmet. Szerinte a jelenlegi környezetben fennáll a veszélye annak, hogy az AI-algoritmusok koordináltan manipulálják az árfolyamok alakulását, ami buborékok létrejöttéhez és végső soron összeomlásokhoz vezethet: „Van valami még fejlettebb és potenciálisan még aggasztóbb: ezeknek az algoritmusoknak az a képessége, hogy összehangolt módon manipulálják az árfolyamok alakulását. Ha ezek az algoritmusok valóban képesek lesznek ilyen manipulációra, akkor buborékokat hozhatnak létre, amelyek végül összeomlásokhoz vezetnek. Véleményem szerint ennek már sokkal súlyosabb következményei lehetnek a pénzügyi stabilitásra nézve.”
A vitában felidézték Cory Doctorow korábbi érvelését is, amely szerint az AI „buborék” részben azokra a hatalmas alapmodellekre épül, amelyek működtetése dollármilliárdokba kerülhet, és amelyek fenntarthatósága vitatható, ha a befektetési láz elmúlik.
A legvégső következtetés: kétirányú kockázat
Torsten Slok, az Apollo Global Management közgazdásza a Reuters szerint tömören foglalta össze a helyzet kétarcúságát: „Ha a mesterséges intelligencia felülmúlja a várakozásokat, az hatással lesz a pénzügyi stabilitásra. Ha pedig alulmúlja a várakozásokat, az szintén hatással lesz a pénzügyi stabilitásra.”
Miért számít ez?
A sintrai konferencián elhangzottak azért fontosak, mert a jegybanki vezetők véleménye befolyásolhatja a szabályozói, felügyeleti és politikai reakciókat. Az AI potenciális gazdasági haszna jelentős lehet, ugyanakkor a felügyelet, az elszámoltathatóság és a pénzügyi piacok stabilitása terén jelentkező új kockázatok kezelése komoly kihívást jelent majd.
A résztvevők véleményei között megjelenik az optimizmus, az óvatosság és a nyílt aggodalom is — attól függően, hogy valaki inkább a technológia lehetőségeit vagy a pénzügyi rendszert érintő potenciális veszélyeket látja dominálni.
