Jodie Foster az Aspen Festival of Ideas nevű rendezvényen, a „Kinek a kezében van Hollywood jövője” című beszélgetésen keddi szereplésekor ironikusan megjegyezte, hogy a 2025-ös F1 című film olyan, mintha mesterséges intelligencia készítette volna – számolt be a Variety.
A díjjal kitüntetett színésznő azt mondta, amikor megnéz egy olyan filmet, mint az F1, arra gondol, hogy a film szerkezete és a párbeszédek „pont olyanok, ahogy azt az iskolában tanítják”, és a szereplők szájából elhangzó szövegek „pont olyanok, mintha azokat egy számítógép írta volna, ha azt a feladatot kapja, hogy írja meg, mi a legmegfelelőbb szöveg az adott helyzetekben”.
Foster hozzátette, hogy ezt a megjegyzést nem lekicsinylésnek szánta, miközben hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia valóban jelentős lépés a filmipar átalakulása felé. Példaként említette, hogy a stúdiók már most is MI-t használnak emberek kiváltására; gyakran spórolnak statisztákon azzal, hogy a háttérszereplők számát MI-vel megsokszorozzák.
„Rengeteg munkahelyet szüntetünk meg, de remélhetőleg a szakszervezetek majd közbelépnek, és azt mondják: 'Használhatjátok a színészemet 20-szor, de akkor 20-szor is kell fizetnetek neki.' És szerintem ez igazságos” – fogalmazott.
A film fogadtatása és az Oscar-sikerek
A kritikák szerint az F1 történetének kevés köze van a valós sporthoz, és a filmben vannak zavarba ejtően buta jelenetek, ennek ellenére a mozikban jelentős közönségsikert ért el, és több Oscar-jelölésig is eljutott. A film négy jelölésből végül egy díjat nyert: a legjobb hangért járó Oscarért.
A filmben Brad Pitt egy kiégett, de tehetséges pilótát alakít, aki hosszabb kihagyás után visszatér a rajtrácshoz, és közben gyakorlatilag „kinevel” maga mellé egy új pilótát. A laikus nézők számára a produkció hangos, látványos és akciódús lehet; a Forma–1-et ismerők viszont sok zavaró pontot és pontatlanságot találhatnak. Egy korábbi kritikában az F1-t úgy jellemeztük, hogy „olyan, mint egy nagyon-nagyon hosszú promó, amiben a buta párbeszédeket néha szponzormegjelenések szakítják meg.”
Miért számít a felvetés?
Foster megjegyzései rávilágítanak arra a kétirányú feszültségre, amit az MI-alapú eszközök elterjedése okoz: egyrészt új technikai lehetőségeket jelentenek a filmkészítésben, másrészt munkahelyek megszűnésével és a kreatív döntések homogenizálódásával járhatnak. Az érintett szakszervezetek és a filmes ipar politikája várhatóan kulcsszerepet játszik abban, hogyan oszlanak meg a jogok és a jövedelmek az MI-technológiák elterjedésével.
(Forrás: Variety – beszámoló az Aspen Festival of Ideas eseményről.)
