A Reuters Intézet éves felmérése szerint a magyarok körében erősen megrendült a sajtó iránti bizalom: míg a legmegbízhatóbb hírforrások – a HVG és az RTL – évente rendre jól szerepelnek a megbízhatósági listákon, a magyar sajtó híreit általánosságban megbízhatónak tartók aránya tavaly már csak 22 százalék volt. Ez a hazai érték a vizsgált négy tucat ország között a legalacsonyabbak közé tartozik, és Görögországgal holtversenyben áll.
A nemzetközi tapasztalatokat illusztrálta egy eset a Koreai Újságírók Szövetsége által Szöulban március végén tartott, az újságírást, a demokráciát és a mesterséges intelligenciát összekapcsoló konferencián. Egy német delegált a németországi bizalomról beszélt: a Reuters Intézet adatai szerint a német bizalmi index 45 ponton állt és emelkedő trendet mutatott, amit ő súlyos problémának tartott. Amikor azonban összevetettük ezt a magyar értékekkel, kiderült, hogy Magyarországon a bizalom ennél kevesebb mint a fele, és további csökkenés tapasztalható.
Ez a helyzet különösen aggasztó a felelős újságírók számára. Sokszor ugyanis az olvasók szemében egy kategóriába kerülnek azok a médiumok, amelyek szakmai alapossággal dolgoznak, és azok, amelyeknél a szerkesztői iránymutatás vagy külső nyomás határozza meg a „narratívát”. Ezen a második csoporton belül jelennek meg egyre gyakrabban az AI‑generált tartalmak, amelyek tovább ronthatják a közönség bizalmát, és amelyek keverése a hagyományos újságírással feszültséget kelt a szakmán belül és kívül egyaránt.
Daniel Bastard, a párizsi Courrier International hetilap Ázsiáért felelős vezetője a konferencián úgy fogalmazott: „A sajtószabadság globális eróziójával küzdő szakmának a legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy azzal foglalkozzon, mennyire kreatív szöveget ír a gép.” Bastard szerint az újságíróknak a felelős AI‑használatról úgy kell gondolkodniuk, hogy közben még a gyengülő sajtószabadság és a hitelesség problémájával sem sikerült teljesen megbirkózniuk — ezt tükrözik a bizalmi indexek is.
A konferencián széleskörű egyetértés alakult ki abban, hogy amennyiben egy szerkesztőség mesterséges intelligenciát alkalmaz egy anyag előállításához, ennek tényét jelezni kell az olvasók felé. A Koreai Újságírók Szövetsége által meghívott mintegy negyven ország újságírói között azonban megoszlik a vélemény arról, hogy ezt jogszabályokkal vagy önszabályozással érdemes szabályozni. Egyetlen résztvevő sem tudott arról beszámolni, hogy az ő országában érdemi kormányzati kezdeményezés vagy aktív társadalmi vita folyna a transzparencia növeléséről.
A résztvevők között többen rámutattak egy ismert politikai paradoxonra: azok a kormányok, amelyek hatékony, olcsó és gyors propagandaeszközöket keresnek, nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy kötelezővé tegyék az AI‑alapú tartalomjelölést. Ugyanakkor sok szerkesztőség is vonakodik a teljes átláthatóságtól; több médiumnál attól tartanak, hogy ha közlik az olvasóval, hogy a cikk előállításában mesterséges intelligencia is részt vett, az az adott anyag hitelességének csökkenéséhez vezethet.
Összességében a konferencia résztvevői azt hangsúlyozták: az AI technológiák megjelenése új etikai és szerkesztőségi kihívásokat hoz, miközben a sajtó szabadságának és a közbizalomnak a gyengülése akutabb és közvetlenebb veszélyt jelent a demokráciák működésére. A transzparencia kérdése fontos lépés lehet, de ennek gyakorlati bevezetése és hatása országonként jelentősen eltérhet.
Kulcspontok
- A magyarországi általános sajtóbizalom a Reuters Intézet szerint 22 százalék, a vizsgált körben az egyik legalacsonyabb.
- A konferencia március végén, Szöulban a Koreai Újságírók Szövetsége szervezésében zajlott.
- Nemzetközi résztvevők szerint fontos a mesterséges intelligencia alkalmazásának feltüntetése, de a szabályozás módja (jogszabály vs. önszabályozás) vitatott.
- A sajtószabadság romlása és a kormányzati nyomás erősödése megnehezíti a felelős AI‑használat kialakítását és fenntartását.
(„Ai7”, „újságírás”, „demokrácia”, „mesterséges intelligencia” kulcsszavak a konferencia tematikájára utalnak.)
