2026-ban megjelent kutatás szerint a mesterséges intelligencia tanácsainak elérhetősége jelentősen csökkenti az emberek hajlandóságát arra, hogy beismerjék tudatlanságukat, és egyben rontja válaszaik pontosságát, miközben növeli önbizalmukat. A tanulmányt Valerio Capraro (Milánó–Bicocca Egyetem), Chiara Marcocci (École Normale Supérieure) és Walter Quattrociocchi (Sapienza Római Egyetem) jegyzi.
A kísérlet felépítése
A kutatók olyan kérdéssort állítottak össze, amelyekre a nagy nyelvi modellek gyakran téves választ adnak. A feladat filmek apró vizuális részleteire vonatkozott: például a Csavard be, mint Beckham című film csapatmezeinek színére, vagy arra, milyen járművet vezet Monica a Mint macska az autópályán című filmben. A szerzők több modellt is teszteltek: a kísérletben központi szerepet kapó Step 3.5 Flash modellen kívül vizsgálták a GPT-5.5, Claude Sonnet 4.6 és Gemini 3.5 Flash rendszereket is. A Step 3.5 Flash-t választották a fő kísérlethez, mert ez a modell többnyire hibás válaszokat adott, így a kutatók biztosak akartak lenni abban, hogy az eredmények nem egy megbízható eszközre való egyszerű ráhagyatkozással magyarázhatók.
A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport AI-segítség nélkül válaszolt, a másik csoportnak pedig lehetősége volt kikérni az AI tanácsát.
Fő eredmények: kevesebb „nem tudom”, rosszabb pontosság, nagyobb magabiztosság
Az alapcsoportban, AI nélkül, a résztvevők 44 százaléka válaszolt úgy, hogy „nem tudja” — vagyis felfüggesztette az ítéletalkotást. Amikor azonban az AI tanácsa rendelkezésre állt, ez az arány 3 százalékra zuhant. A kutatók így azt találták, hogy az AI gyakorlatilag megszünteti a „nem tudom” típusú válaszokat.
Ezzel párhuzamosan a helyes válaszok aránya is romlott: alaphelyzetben a résztvevők 27 százaléka adott helyes választ, míg AI-tanács jelenlétében ez az arány 9 százalékra esett vissza. A jelenségből az is következett, hogy néhány résztvevő eredetileg helyesen válaszolt volna, de kikérte az AI véleményét, és végül tévesztett.
A magabiztosságban is markáns változás mutatkozott: AI nélkül a válaszadók 30 százaléka volt biztos a saját válaszában, míg AI-segítséggel ez az arány 76 százalékra nőtt. Capraro összegzése szerint „a pontosság az eredeti érték egyharmadára csökkent, miközben kétszer olyan magabiztosak lettek” a résztvevők.
A pénzjutalom hatása
A kutatók egy további kísérletben pénzbeli jutalommal próbálták ösztönözni a helyes válaszokat. Ez kis mértékben javította az eredményeket: a „nem tudom” választ adók aránya 3-ról 8 százalékra nőtt, a helyes válaszok aránya pedig 9-ről 16 százalékra emelkedett AI mellett. Ezek a javulások azonban még mindig nem érték el az AI nélküli alaphelyzet 44 illetve 27 százalékos értékeit.
Általánosíthatóság és következmények
Bár a kísérlet filmes kvízkérdéseket használt, a szerzők úgy vélik, hogy eredményeik más területekre is kiterjeszthetők: ahol azonnali AI-válasz elérhető, ott csökkenhet az emberek késztetése arra, hogy felfüggesszék ítéletalkotásukat.
Capraro a problémát társadalmi szinten kezeltetné, elsősorban az AI-írástudás (AI literacy) fejlesztése és oktatáspolitikai intézkedések révén. Megjegyezte továbbá, hogy a modellek fejlesztőinek is lenne szerepük a jelenség kezelésében, de szerinte a jelenlegi ösztönzők nem feltétlenül ezt támogatják.
Különösen a gyermekek helyzetét emelte ki: Capraro aggódik, hogy a gyerekek, akik ezekkel a rendszerekkel együtt nőnek fel, nem sajátítják el a kritikus gondolkodás alapvető készségeit.
A kutatás 2026-ban született, szerzői: Valerio Capraro, Chiara Marcoccia és Walter Quattrociocchi.
Miért fontos ez?
A vizsgálat rávilágít arra a paradoxonra, hogy az AI hozzáférhetősége egyszerre ad látszólagos választ és csökkenti az emberek hajlandóságát a bizonytalanság elismerésére. Ez releváns mind oktatáspolitikai, mind technológiai döntésekhez: ha a cél a kritikus gondolkodás megőrzése és fejlesztése, a rendszerszintű válaszokra épülő gyakorlatok és a felhasználói képzés fontos intézkedések lehetnek.
