A jogi munkában a mesterséges intelligencia (AI) értékét nem elsősorban a gyorsaság, hanem az ellenőrizhetőség és a kockázatkezelés adja. A jogi kutatás, a dokumentumok összevetése, szerződések és belső szabályzatok átvilágítása olyan feladatok, ahol egy megfelelően kialakított eszköz jelentősen felgyorsíthatja az előkészítő munkát és csökkentheti a hibalehetőségeket.
Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési vezetője szerint a kifejezetten jogi munkafolyamatokra épített megoldások — például a Libra — lényegében eltérnek a generikus chatbotoktól: nemcsak a válasz minősége számít, hanem az is, hogy a rendszer milyen forrásadatbázissal dolgozik, és mennyire teszi visszakövethetővé a következtetéseit. Ez különösen fontos ott, ahol rövid idő alatt sok dokumentumot kell összevetni, és a hibának közvetlen szakmai vagy megfelelőségi következménye lehet.
Az AI terjedése a jogi gyakorlatban
Az elmúlt két évben az AI a jogi szakmában is kilépett a korai lehetőségi fázisból: a ChatGPT megjelenése felgyorsította a technológia elterjedését, és a mindennapi szakmai gondolkodás részévé tette. A Wolters Kluwer „A jövő jogásza” kutatása szerint ma a válaszadók 92%-a legalább egy AI-eszközt használ a napi munkája során.
Ugyanakkor a tényleges, munkafolyamatokba integrált használat még kialakulóban van: Megyeri Andrea szerint a napi munkában az AI aránya általában 5–15% körül mozog, bár rövid távon akár 30–40%-nyi jogi munka is támogatható lenne, különösen az alacsonyabb hozzáadott értékű, ismétlődő, előkészítő feladatoknál.
A kutatás azt mutatja, hogy a generatív AI-val a jogászok heti 6–20% közötti időmegtakarítást érnek el: ez részben azért alacsonyabb, mert a lehetőségeket még nem használják ki teljesen, és részben mert a használat mérésében is eltérések lehetnek.
Hol alkalmazzák ma az AI-t?
A leggyakoribb felhasználási területek még mindig jól körülhatárolt részfeladatok: jogi kutatás, hosszabb szövegek kivonatolása, fordítások, valamint első vázlatok — például e-mailek, memók vagy belső összefoglalók készítése. Sok helyen az AI inkább egy folyamat széli asszisztens, nem a működés szerves, beágyazott része.
Az AI különösen ott adhat versenyelőnyt, ahol nagy a dokumentumtömeg, sok az ismétlődés és az előkészítő munka időigényes. Például tömeges dokumentumkezelésnél — nagyobb ügyleteknél vagy több száz lakásos ingatlanfejlesztésnél — a rendszer képes kiemelni az eltéréseket, kockázatos pontokat és hiányosságokat, így a jogászok fókuszáltabban és gyorsabban tudnak szakmai beavatkozást végezni.
A szakmai kontroll és a forráskritika hiánya kockázat
Megyeri Andrea hangsúlyozza, hogy a jogászi óvatosság nem pusztán generációs kérdés: a jogi szakma bizalmi jellegéből fakadóan nem elegendő gyors választ adni, annak szakmailag is meg kell állnia a helyét. A felhasználók számára veszélyes lehet, ha nem látják, milyen forrásból dolgozik a rendszer: a generikus eszközök pontatlan vagy kitalált hivatkozásokat adhatnak, keverhetik a hatályos és korábbi jogállapotokat, vagy egyszerűen nem tudnak megfelelő magyar, jogi tanítóadatból dolgozni. Ezek nem kényelmi, hanem szakmai kockázatok.
Egy másik kockázat az, hogy a felhasználó kész válaszként kezeli az AI kimenetét anélkül, hogy ellenőrizné a forrásokat. A jogban nem elég tudni a választ, azt is tudni kell, honnan származik. Ez képzési kérdés is: a fiatalabb jogászoknak meg kell tanulniuk végigvinni a forrás-ellenőrzés folyamatát a következtetésekig.
Ezért a jogi oktatásban is fontos lenne az AI helyes használatának tudatos megjelenítése — nem csupán technológiai mellékszálként, hanem a jogászi alapkompetenciák részeként: szakmai kontroll, forráskritika és ellenőrzési logika mentén.
Mi különbözteti meg a jog-specifikus rendszereket?
Egy jog-specifikus, ellenőrizhető forrásokra épülő rendszer a választ konkrét jogforrásokhoz köti, és a hivatkozásokat paragrafus-, bekezdés- és dátumszinten azonosítja. A Libra esetében a háttérben egy több mint 30 éve épülő és folyamatosan karbantartott adatbázis áll; a rendszer megmutatja, miből dolgozott, és a forrásból tovább lehet lépni további kutatásra.
A Libra működése integrálja a kutatást, a dokumentumelemzést és a draftolást egy felületen, így nem csak ellenőrizhető eredmény jön létre, hanem a munkafolyamat kevésbé töredezett.
Agentic megközelítés kontra chatbot
A klasszikus chatmodell reaktív: kérdésre válaszol, egyszeri kimenetet ad. Az agentic megközelítés viszont feladatot, célt kap: többlépéses tervet hajt végre, és specializált al-ügynököket használ — például keresést, szövegírást és ellenőrzést végző komponenseket. Ez nem egyszeri választ ad, hanem egymásra épülő részfeladatokat szervez, ami közelebb áll a valós jogi munkafolyamathoz: kutatás, információrendszerezés, belső háttéranyag, ügyfélnek szánt levél vagy első dokumentumtervezet elkészítése, mindvégig visszakövethető forrásokkal.
A Libra a jogi kutatást, elemzést és draftolást nem különálló funkcióként kezeli, hanem egy összefüggő munkafolyamat részeként.
Compliance és szabályzatfrissítés
A compliance területe különösen alkalmas az AI-alkalmazásra, mert itt sok apró, ismétlődő és kockázatos feladat van: belső szabályzatok, IT-eszközhasználati vagy incidenskezelési szabályok folyamatos karbantartása. Az AI össze tudja vetni az aktuális jogszabályi környezetet a belső szabályzatokkal, kiemeli az eltéréseket és segít első módosítási javaslatokat vagy checklistet generálni. Ennek üzleti előnye a gyorsabb szabályzatfrissítés, fókuszáltabb belső kontroll és gyorsabb incidens utáni megfelelőségi felülvizsgálat.
Számlázhatóság és munkamodell változása
Ha egy kutatómunka vagy dokumentumelőkészítés töredékére csökken, az felszabadított idő máshova helyeződik: több ügyfélre, komplexebb feladatokra, stratégiai munkára vagy üzletfejlesztésre. Nem feltétlenül kevesebb munka lesz, hanem más összetételű és másként árazott munka: kevesebb mechanikus feladat, több szakmai gondolkodás és ügyfélkezelés. Vállalati oldalon a standardizálható dokumentumkezelés gyorsítása közvetlen költségmegtakarítást eredményezhet.
Piaci terjedés: a Libra felvásárlása és bevezetése
A Wolters Kluwer 2025. november 14-én jelentette be a Libra felvásárlását; a cég néhány hónappal később, 2026. március végére kilenc európai piacán vezette be a Librát. Magyarországon a bevezetés 2026. március 26-án történt. Ez a bevezetési tempó arra utal, hogy – legalábbis bizonyos régiókban és ügyfélcsoportoknál – valós piaci igény mutatkozik az ilyen típusú, jog-specifikus AI-munkakörnyezetekre.
A Libra mögött egyszerre állt technológia, ügyfélvalidáció és egy országonként gondozott jogi tartalmi bázis; ez a kombináció adja a megoldás erejét: egy bevált technológia és egy megbízható jogi információs háttér találkozása.
Összegzés
A jogi AI valódi értéke nem pusztán a gyorsaságban rejlik, hanem abban, hogy hogyan tartja meg a szakmai kontrollt és biztosítja az eredmények forrásainak visszakövethetőségét. A legerősebb megoldások nem helyettesítik a jogászt, hanem a munkafolyamatokat gyorsítva segítik, hogy továbbra is ellenőrizhetően és szakmailag megalapozottan lehessen dolgozni.
A cikk megjelenését a Wolters Kluwer Hungary Kft. támogatta.
Fotó: Mudra László/Portfolio
