Iparág

Műfordítók közt vita: egyesek AI-t használnak, mások elutasítják a gépi fordítást

Egy magyar kiadó szerkesztőjének beszámolója szerint nemrég egy szépirodalmi fordításban az asztalára került egy rész, amelyben benne maradt a „Fizessen elő a ChatGPT prémium változatára!” felszólítás, ami rávilágít a mesterséges intelligencia (AI) használatának gyakorlati kockázataira.

Műfordítók közt vita: egyesek AI-t használnak, mások elutasítják a gépi fordítást

Egy hazai szakmai workshopon egy szerkesztő arról számolt be, hogy nemrég egy szépirodalmi fordítás került az asztalára, amelyben egy helyen szó szerint benne maradt a "Fizessen elő a ChatGPT prémium változatára!" felszólítás. A beszámoló nem tisztázta, hogy az óvatlan fordító az egész könyvet a mesterséges intelligencia (AI) segítségével fordította-e le, vagy csupán egyes részleteket töltött fel gépi feldolgozásra; mindenesetre az eset jól mutatja, milyen kísértést jelent a nagy nyelvi modellek megjelenése a szakmában.

A HVG által megszólaltatott műfordítók szerint az utóbbi években sokan kezdtek el együttműködni algoritmusokkal: a DeepL-hez hasonló fordítóprogramok, valamint a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek rendszeres eszközzé váltak egyeseknél. Ugyanakkor vannak, akik teljesen kizárnák ezeket az eszközöket a munkafolyamatukból.

A magyar–angol és angol–magyar fordításokkal foglalkozó Dányi Dániel, a Magyar Műfordítók Egyesületének (MEGY) elnökségi tagja úgy fogalmaz: tudatosan tartózkodik az olyan segédeszközöktől, amelyek befolyásolhatnák a fordítás során hozott döntéseit. Ez a fajta „AI-absztinencia” számára védekező taktika a szakmai állásfoglalás része.

Tótfalusi Ágnes, aki többek között Michel Houellebecq és Stendhal műveit fordította franciából magyarra, szintén elutasítja a gépi segítséget. Indoklása szerint a könnyebb szövegek fordítását nem gyorsítja fel érdemben, a nehezebb részeket pedig összekeveri; emellett szereti a bonyolult mondatokkal való játékot, amelyet szerinte a gépi eszközök elvennének.

Ezzel szemben azok a fordítók, akik időről időre használnak AI-t, általában nem töltik fel a teljes fordítandó anyagot a szolgáltatásokba. Sokuk inkább digitális segédként tekint a gépre: ellenőrzésre, alternatív megfogalmazások keresésére vagy bizonyos fordítási problémák kipróbálására használják. A beszélgetésekből az is kitűnt, hogy csak kevesen próbálják teljesen kizárni a mesterséges intelligenciát a szakmai gyakorlatukból.

A vita rámutat arra, hogy a fordítói szakmában egyrészt technológiai lehetőségként, másrészt viszont a kreatív kontroll potenciális gyengüléseként értelmezik az AI-t. A megosztottság és a gyakorlati alkalmazás módjai továbbra is alakulnak, ahogy a nagy nyelvi modellek fejlődnek és egyre szélesebb körben elérhetővé válnak.

Mire érdemes figyelni a jövőben?

  • Szerzői jogi és adatvédelmi kérdések: ha fordítók gépre küldenek teljes szövegeket, felmerülhetnek jogi és adatkezelési kockázatok.
  • Minőségellenőrzés: a gépi javaslatok emberi felülvizsgálatot igényelnek, különösen irodalmi szövegek esetén.
  • Szakmai autonómia: egyes fordítók aggódnak amiatt, hogy az AI befolyásolhatja a stílusbeli döntéseket és a kreatív folyamatot.

A fordítói közösségen belüli párbeszéd és a gyakorlatok megosztása várhatóan segít majd abban, hogy a szakma közösen alakítsa ki a mesterséges intelligencia felelős és szakmai használatának kereteit.