Az UniCredit online sajtóeseményén mutatták be a bankcsoport és a brit National Innovation Centre for Ageing (NICA) együttműködésében készült LongevityTech Reportot. A webináron Nic Palmarini, a NICA igazgatója hangsúlyozta: a hosszabb élet (longevity) nem csupán egészségügyi vagy nyugdíjkérdés, hanem az évszázad egyik legnagyobb gazdasági átalakulása, amely a pénzügyi szektortól a technológián át a munkaerőpiacig széles körben alakíthatja át az üzleti modelleket.
Miért fontos most?
Palmarini szerint a hosszabb élet már ma is hat a gazdaságra, és nem egy távoli probléma: 2050-re világszerte mintegy 2 milliárd 60 év feletti ember élhet. A demográfiai eltolódás ezért stratégiai kérdéssé válik a vállalatok számára, mert érinti a lakhatást, az energiát, a mobilitást, az infrastruktúrát, a gyártást, a kiskereskedelmet és a digitális szolgáltatásokat egyaránt.
Európában az átlagos várható élettartam ma körülbelül 80 év, míg a 20. század elején ez alig 50 év volt. Ugyanakkor jelentős eltérések vannak akár egyetlen városon belül: Londonban belül is előfordulhat több mint tízéves különbség a várható élettartamok között, ami rávilágít az egyenlőtlenségek gazdasági és társadalmi következményeire.
Mely technológiák lehetnek meghatározóak?
A LongevityTech Report négy fő technológiát emel ki, amelyek meghatározó szerepet játszhatnak a „hosszabb élet gazdaságában":
-
Mesterséges intelligencia (AI): a jelentés szerint az AI lehet a longevity economy „kognitív infrastruktúrája". A banki alkalmazásokban ez ügyfélkiszolgálásban, csalásmegelőzésben, kockázatkezelésben és hosszú távú pénzügyi tervezésben jelenhet meg. Külön kihívás, hogy sokan alulbecsülik saját várható élettartamukat, ezért nem készülnek fel pénzügyi szempontból a plusz évekre; az AI személyre szabott előrejelzésekkel, életút‑alapú tanácsadással és korai figyelmeztetésekkel segíthet.
-
Robotika: a robotikai megoldások szerepe túlmutat a gyárakon és logisztikán. Nőhet a kereslet otthoni segítőrobotok, rehabilitációs rendszerek és idősgondozási technológiák iránt, amelyek csökkenthetik a munkaerőhiányt, mérsékelhetik a fizikai terhelést, és támogatják az önálló életvitelt.
-
Kvantumtechnológia: a kvantummegoldások gyorsabb döntéstámogatást, biztonságosabb adatkezelést és az innováció felgyorsítását ígérik, ami különösen értékes lehet összetett, nagy adatmennyiséget igénylő szolgáltatásoknál a hosszabb élethez kapcsolódó ökoszisztémában.
-
Új generációs ember–gép interfészek: a hangvezérlés, gesztusfelismerés, viselhető eszközök, haptikus technológiák és agy–számítógép interfészek mind olyan felhasználói élményt teremthetnek, amely hozzáférhető több korosztály és különböző fizikai állapot számára, így közvetlenül segítik az akadálymentesítést és az ügyfélmegtartást.
A hangsúly a háttérrendszereken van: azokon a megoldásokon, amelyek biztonságosabbá, megbízhatóbbá, személyre szabottabbá és hosszabb távon fenntarthatóbbá teszik a szolgáltatásokat.
Következmények az üzleti modellekre és a pénzügyi szektorra
A jelentés szerint előnybe kerülnek azok a vállalatok, amelyek hosszabb életciklusokra és tartós ügyfélkapcsolatokra terveznek, valamint megbízható technológiai háttérrel és idősödő munkaerőre vonatkozó stratégiával rendelkeznek. A bankok központi szerepet tölthetnek be: a pénzügyi biztonság, a hosszú távú tervezés és a bizalom alapvetően befolyásolja, hogyan élik meg az emberek a plusz éveket.
Az átalakulás üzleti lehetőségeket is teremt: a pénzügyi termékek, biztosítások, nyugdíjmegoldások, valamint a technológiai és szolgáltatási innovációk új piaci szegmenseket szolgálhatnak ki, ha azokat a hosszabb, egészséges életút igényeihez igazítják.
Összegzés
A LongevityTech Report rámutat: a hosszabb és egészségesebb élet nem csupán demográfiai kérdés, hanem átfogó gazdasági megatrend, amelyet a technológia és a pénzügyi innováció egyaránt alakít. Azok a szervezetek járnak jól, amelyek már most integrálják termékeikbe és szolgáltatásaikba a hosszú életciklusokból eredő igényeket, és megbízható, fenntartható háttérrendszereket építenek ki a következő évtizedekre.
