A mesterséges intelligenciáról (AI) folytatott közbeszéd még mindig két véglet között mozog: egyesek szerint minden problémát megold, míg mások beláthatatlan kockázatokat látnak benne. Mucsányi Marianna, az AI Summit főrendezője szerint azonban létezik egy sokkal gyakorlatiasabb kérdés is: mit kezd vele a gazdaság, és különösen a magyar vállalati szektor?
Az AI Summit szerepe
Az AI Summit célja összekötni a technológia iránt érdeklődő szélesebb közönséget és a szakértőket. A rendezvény egyszerre konferencia, kiállítás és networking-lehetőség: azoknak is helyet ad, akik most ismerkednek a technológiával, ugyanakkor a szakmai előadásoknak is teret biztosít. Idén az előadásokat külön jelölik majd aszerint, hogy általánosabb közönségnek vagy szakértőknek szólnak.
A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora, aki rendszeresen részt vesz a beszélgetéseken.
Miért fontos a „belépési pillanat”?
Mucsányi Marianna szerint most valódi beszállási pillanat van: az AI nem az a technológia, amelynél érdemes éveket várni. Aki most nem kezd el gondolkodni az AI használatáról, könnyen versenyhátrányba kerülhet. Európában általában hasonló a tudásbázis az AI-ról folytatott diskurzusban, ám a gazdasági hozzáállás országonként eltér: például Olaszországban sok startup és vállalat aktívan mutatja be fejlesztéseit, mert üzleti lehetőséget lát az AI-ban, míg Magyarországon sok cégnél még hiányzik az elhatározás a belépésre.
A magyar vállalati környezet akadályai
A hazai cégek előtt több akadály tornyosul az AI-integráció terén:
- szakértelem hiánya;
- bizonytalanság abban, hogy mire és mennyiért érdemes használni az AI-t;
- egy régi beidegződés: jobb megvárni, mit csinál a versenytárs.
Ez a „várakozó” hozzáállás azonban egy gyorsan változó technológiánál kockázatos lehet.
Informális működés és a hatékonyság kérdése
Mucsányi Marianna rámutat, hogy a magyar kis- és középvállalati (KKV) környezetben sokszor még mindig informálisak a folyamatok: egyes cégeknél a munkaszervezés, döntéshozatal vagy üzleti folyamatok részben „kockás papíron” zajlanak. Amíg egy vállalkozás úgy látja, hogy a technológiai beruházás nem hoz azonnali profitnövekedést, gyakran marad a megszokott működésnél. Eközben az AI éppen a hatékonysági problémákat tudja felerősíteni — aki növekedni akar egy kis piacon, annak nemzetközi irányba kell gondolkodnia.
Ehhez viszont több kell egy jó ötletnél vagy egy egyszeri fejlesztésnél: együttműködés, adattudatosság, menedzsmentkultúra és annak felismerése, hogy nem szükséges minden vállalatnak újra feltalálnia ugyanazt a technológiát.
Túlmutat a technológián
A beszélgetés szerint a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés: egyre inkább tükrözi, hogy egy ország, vállalat vagy vezető mennyire képes alkalmazkodni. Három tipikus hozzáállás lehetséges: aki csodaként tekint rá, nem fogja kihasználni; aki fenyegetésként látja, lemarad; aki pedig üzleti kultúraként, hatékonysági eszközként és együttműködési lehetőségként kezeli, az még időben beléphet a versenybe.
(Fotó: Garun .Prdt)
A beszélgetés részletei
A podcast több témát is érint, többek között azt, hogyan kommunikálunk ma az AI-ról; mire jó az AI Summit; hogy az AI még mindig hype-fázisban van-e; lehet-e Budapest regionális AI-központ; mi tartja vissza a magyar cégeket az AI-integrációtól; hogyan gyorsítja fel az AI a fejlesztési ciklusokat; miért kihívás a generációváltás a magyar KKV-knál; és miért erős Magyarország az egészségügyi AI-innovációkban.
A podcast korábbi epizódjai elérhetők azok számára, akik mélyebben szeretnék megismerni a témát.
