Az Europion felmérése szerint a jelenleg foglalkoztatott magyar munkavállalók többsége nem érzi veszélyben a munkáját a mesterséges intelligencia (AI) miatt. A válaszadók 49 százaléka egyáltalán nem tartja helyettesíthetőnek a munkakörét, további 33 százalék „inkább nem” érzi annak. Mindössze 18 százalék állította, hogy inkább vagy teljes mértékben úgy véli, munkáját kiválthatja az AI.
Kor- és munkatípus szerinti eltérések
A bizakodás különösen az 50 év felettiek és a fizikai munkát végzők körében erős: a két csoportban az Europion adatai szerint 86–87 százalék nem érzi veszélyben a munkáját. Ezzel szemben a szellemi munkát végzők és a vezető beosztásban dolgozók pesszimistábbak: ezekben a csoportokban több mint minden negyedik munkavállaló úgy érzi, helyettesíthető.
A százalékok a munkakör megszűnésének időtávjára vonatkozó várakozásokban is megjelennek: az összes válaszadó 66 százaléka szerint egyáltalán nem fenyegeti munkakörét az AI miatti megszűnés, további 16 százalék pedig arra számít, hogy ez csak több mint öt év múlva fordulhat elő. A 16–29 évesek körében a leginkább aggodalmas a kép: ebben a korcsoportban csak 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog megszűnni a munkaköre az AI miatt.
Érdekesség, hogy a vezetők között relatíve nagyobb a pesszimizmus: a vezetők 54 százaléka gondolja úgy, hogy meg fog szűnni a munkahelye az AI miatt, és 23 százalékuk szerint ez egy-két éven belül bekövetkezhet. A beosztottak körében ezzel szemben csak 31 százalék számít munkahely-megszűnésre, és 16 százalékuk gondolja, hogy ez több mint öt év múlva történhet meg. A munkavégzés típusa szerinti bontásnál a szellemi munkát végzők 44 százaléka tartja elképzelhetőnek a munkakörük megszűnését, míg a fizikai munkát végzőknél ez az arány 32 százalék.
Szektorok: állami dolgozók érzik magukat a legnagyobb biztonságban
Szektorok szerint az állami és közszolgáltatásokban dolgozók érzik magukat a leginkább biztonságban: csupán 16 százalékuk érzi úgy, hogy munkakörét fenyegeti az AI.
AI-használat: gyakoriság és demográfiai különbségek
A felmérés szerint az AI-t a magyar munkavállalók többsége nem egzisztenciális fenyegetésként, hanem inkább fontos, alkalmi segédeszközként értékeli. Összességében a munkavállalók 42 százaléka használ valamilyen szinten AI-t a munkahelyén. Ebből 14 százalék napi rendszerességgel, további 11 százalék heti rendszerességgel alkalmazza.
Az életkor szerinti különbségek markánsak: a 16–29 évesek 65 százaléka használ AI-t valamilyen szinten a munkájához, míg az 50 év felettiek körében ez az arány nagyjából 30 százalék.
Szektorális bontásban a magas hozzáadott értékű szolgáltató szektorokban (például informatikában, tudományos tevékenységekben és a kommunikációs szektorban) a legelterjedtebb az AI-használat: itt dolgozók 65 százaléka alkalmaz AI-t valamilyen szinten, és közel egyharmaduk használja napi rendszerességgel. Ezzel szemben az alacsony hozzáadott értékű szolgáltató ágazatokban (például vendéglátás és logisztika) az arány mindössze 30 százalék. Az állami és közszolgáltatásokban dolgozók 41 százaléka, az iparban és mezőgazdaságban dolgozók pedig 51 százaléka használ AI-t, tehát középutas értékeket mutatnak.
Hatékonyságnövekedésről alkotott vélemények
Az Europion hangsúlyozza, hogy a magyar munkavállalók megosztottak abban, mekkora hatékonyságnövekedést hoz az AI a munkavégzésben. Csupán 17 százalék gondolja, hogy az AI „jelentős” hatékonyságnövekedést eredményez; a leggyakoribb válaszok a „kismértékben” (44 százalék) és a „közepes mértékben” (35 százalék) kategóriák köré koncentrálódnak.
Földrajzi eltérések is megfigyelhetők: a fővárosban dolgozók 27 százaléka érez jelentős hatékonyságjavulást az AI miatt, míg a községekben élők körében ez az arány csak 9 százalék. Szektorálisan az iparban, a mezőgazdaságban és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokban dolgozók az átlagnál elégedetlenebbek: ezekben a szektorokban mindössze 12–13 százalék érzékeli az AI-t jelentősen hatékonynövelőnek.
Érdekes paradoxon, hogy noha az idősebbek körében a legalacsonyabb az AI-használat elterjedtsége, ugyanakkor ők a legelégedettebbek: a 60 év felettiek 23 százaléka tulajdonít jelentős hatékonyságjavulást az AI-nak, míg a fiatalabb korosztályokban ez az arány 15–17 százalék.
Mire használják elsősorban az AI-t a munkahelyeken?
A felhasználási célok rangsora szerint az információgyűjtés maradt az elsődleges: a válaszadók fele AI-t használ erre a célra. Ezt követi a szöveges anyagok előállítása (36%), a fordítás (34%), a dokumentumok szerkesztése (25%), valamint az e-mailek és egyéb kommunikáció (24%).
A magas hozzáadott értékű szektorokban nemcsak gyakoribb az AI-használat, hanem többféle funkcióra is alkalmazzák azt: ebben a körben 63 százalék használja információgyűjtésre az AI-t, 46 százalék fordításra, és 37 százalék e-mailezésre vagy kommunikációra.
Összegzés
Az Europion felmérése szerint a magyar munkavállalók többsége jelenleg nem érzi foglalkozása közvetlen veszélyben az AI miatt. Ugyanakkor kor-, munkatípus- és szektorspecifikus különbségek markánsan meghatározzák az aggodalmakat és a valós AI-használat mértékét: a fiatalok és a szellemi/vezető pozícióban dolgozók nagyobb arányban számítanak változásra, míg az AI-alkalmazás legnagyobb arányát a magas hozzáadott értékű szolgáltató szektorok hozzák.
