A globális bankszektor 2025-ben ismét rekordot ért el: a nettó nyereség 1 300 milliárd dollárra nőtt, ami éves szinten 7 százalékos emelkedést jelent. A bankok összbevétele 6 400 milliárd dollárt tett ki, az általuk kezelt üzleti állományok (betétek, hitelek és kezelt vagyon) pedig 6,5 százalékkal, 406 ezer milliárd dollárra bővültek. Ezek az eredmények azonban McKinsey idei banking reportjának friss előzetese szerint nem takarhatják el, hogy a szektor strukturális átalakulás előtt áll.
Mi jelzi a fordulatot?
A tanácsadócég három, együttesen ható erőt emel ki, amelyek szerinte alapjaiban változtathatják meg a banki üzleti modelleket és az ügyfélkapcsolatokat: a fintech cégek és neobankok gyors terjedését, az agent alapú és generatív mesterséges intelligencia elterjedését, valamint a stablecoinok megjelenését.
Példák és számszerű jelek:
- A fintech-ek és neobankok ereje: a világ ezer legnagyobb fintech vállalata 2025-ben 625 milliárd dollár bevételt ért el, és a közös bevételi tortából való részesedésük 2021 és 2025 között 10-ről 17 százalékra nőtt. Az ezer legnagyobb fintech átlagos éves növekedése 22 százalék; ugyanebben az időszakban a bankok növekedése 5 százalék volt.
- Neobankok jövedelmezősége: a Revolut 69 millió ügyféllel rendelkezik és körülbelül 35 százalékos ROE-t ér el, a Nubank 131 millió ügyféllel és mintegy 30 százalékos ROE-vel szerepel, a WeBank pedig 420 millió ügyfelet szolgál ki. A Wise-t is a magas, körülbelül 35 százalékos ROE-vel rendelkező szereplők között említi a jelentés.
- Banki mutatók gyengülése: az immateriális tételektől tisztított saját tőkére vetített megtérülés (ROTE) 12,4-ről 11,8 százalékra csökkent. A szektor P/B és P/E mutatói továbbra is az iparágak legalsó területén mozognak.
Bevételi szerkezet átalakulása
A pénzügyi közvetítőrendszer alatt kezelt globális vagyon 468 ezer milliárd dollárra nőtt, ám a bankszektor mérlegeiben tartott eszközök aránya 2022 óta 44 százalékról 40 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a tranzakciós szolgáltatások és az értékesítési/disztribúciós tevékenységek súlya nőtt: ma ezek adják a bevételek 47, illetve a nyereség 57 százalékát. Ugyanakkor ezek a területek a leginkább kitéve a platformlogikának, az új belépők skálázódásának és az árversenynek.
A jelentés szerint a globális univerzális bankok térfogata is zsugorodik: míg 2005-ben a világ húsz legnagyobb bankja közül tíz volt valóban globális univerzális pénzintézet, 2025-re ez a szám négyre csökkent. A helyüket egyre inkább regionális, hazai fókuszú vagy kontinentális szereplők veszik át, amelyek digitális platformokkal építenek hálózatokat. McKinsey mintái között szerepel a DBS pán-ázsiai terjeszkedése, az OTP Bank kelet-közép-európai és közép-ázsiai növekedése, valamint a BBVA többországos működési modellje.
Technológiai tényezők: agent AI, generatív AI és stablecoinok
Két technológiai fejlemény különösen gyorsan alakítja a versenyt:
- Agent alapú mesterséges intelligencia: képes valós időben figyelni számlaegyenlegeket, optimalizálni betéti kamatokat, átirányítani egyenlegeket magasabb hozamú konstrukciók felé, valamint automatikusan kezelni hitelkártya-egyenlegeket. Ez a funkciórendszer a bankok által korábban realizált kamatnyereség egy részét közvetlenül az ügyfelekhez viheti, gyengítve a hagyományos bank–ügyfél megtartó erőt.
- Generatív mesterséges intelligencia: gyors elterjedése miatt az amerikai munkaképes korú népesség nagyjából fele alig két év leforgása alatt kezdte aktívan használni az ilyen eszközöket. A generációk között nincs éles technológiai szakadék, így a bankok nem számíthatnak jelentős „türelmi időre” az idősebb ügyfélkör részéről.
A stablecoinok piaca jelenleg mintegy 300 milliárd dolláros volument képvisel, de a határokon átnyúló fizetésekben és a kereskedelemfinanszírozásban egyre életképesebb alternatívát kínálhatnak a hagyományos rendszerekkel szemben, és középtávon érdemben befolyásolhatják a banki betétállományok összetételét.
Ügyfélbizalom és szabályozás
A McKinsey felmérései szerint az ügyfelek, különösen a fiatalabb generációk, nemcsak elégedettebbek az új piaci szereplőkkel, hanem sok esetben nagyobb bizalmat is táplálnak irántuk, mint a hagyományos pénzintézetek iránt. Ezt a piaci ambíciót jelzi az is, hogy az Egyesült Államokban 2025-ben 21 banklicenc-kérelmet nyújtottak be fintech cégek, szemben a 2024-es egyetlen pályázattal.
McKinsey ajánlása: háromsebességes működés
A tanácsadócég válaszként a „sebességgel párosuló precizitást” javasolja, azaz egy háromszintű működési modellt:
- Alapsebesség: bevált megoldások gyors iterációja, alaprendszerek modernizálása, ügyfélutak optimalizálása és AI-alapú működés bevezetése. Ezek a projektek jellemzően igen magas, 90 százalék feletti sikerrátával futnak.
- Középső szint: belső inkubátorok és akcelerátorok kockázatitőke-jellegű környezetben, beágyazott pénzügyi szolgáltatások, piactéri platformok és digitális eszközmegoldások fejlesztésére, közepes sikerrátával.
- Labor/sprint szint: gyors, kockázatos kísérletek és kisebb befektetések a leg áttörőbb innovációk tesztelésére (pl. autonóm pénzügyek, kvantumszámítástechnika). Itt a sikerráta alacsony, körülbelül 20 százalék, de egyetlen siker is transzformatív hatású lehet.
A modell megvalósításához szervezeti és kulturális változások szükségesek: magasabb kockázattűrés, gyorsabb kudarckezelés és új ösztönzőrendszerek.
Következtetés
Összességében a 2025-ös rekorderedmények — $1,3 billió nettó nyereség és $6,4 billió bevétel — nem jelentik azt, hogy a bankok automatikusan biztonságban lennének. A fintechek, neobankok, AI-alkalmazások és a stablecoinok együttes hatása jelentős strukturális kockázatot jelent, de egyúttal lehetőséget is ad a digitális platformokba való tudatos és gyors belépésre. A McKinsey szerint azok a bankok járnak a legjobban, amelyek képesek többsebességes működésre és a kultúraváltásra.
