A McKinsey & Company júniusban publikált tanulmánya szerint Magyarországon a reálbérek felzárkózása gyorsabb volt a termelékenységnél, és a foglalkoztatottság is magas szinten stabilizálódott, így a korábbi, a foglalkoztatás bővítésén alapuló növekedési modell nem fenntartható. A Prompt Magyarország – A mesterséges intelligencia hatása a gazdaság versenyképességére című elemzés megállapítja: a termelékenységi fordulat elérésében a mesterséges intelligencia (MI) lehet a legfontosabb eszköz, feltéve hogy a vállalatok nemcsak egyszerű technológiai kiegészítőként, hanem a működés újragondolásának motorjaként alkalmazzák.
A jelenlegi helyzet: bérek, foglalkoztatás és termelékenység
A tanulmány szerint a magyar reálbérek 2008 óta több mint 50 százalékkal emelkedtek, miközben a foglalkoztatottság ma már meghaladja a 80 százalékot. Ugyanakkor az egységnyi munkaerőköltség növekedése az elmúlt évtizedben jóval gyorsabb volt, mint a termelékenység emelkedése. Ez azt jelenti, hogy a további bérfelzárkózás egyre inkább korlátokba ütközik, és a korábbi extenzív növekedési források – elsősorban a foglalkoztatás bővítése – kimerültek.
Az MI potenciálja és korlátai
A McKinsey Global Institute becslése alapján Magyarországon az MI-vel elméletileg kiváltható munkafeladatok értéke nagyságrendileg 15 milliárd euróra tehető, ami a magyar GDP közel 6–7 százalékának felel meg. Ez az összeg összevethető az uniós forrásokkal, amelyek a kormány tárgyalásai nyomán most válnak felhasználhatóvá.
Ugyanakkor a tanulmány hangsúlyozza, hogy a technológia önmagában nem garantálja a hatékonyságnövekedést. A megvalósításhoz szemléletváltásra és a munkafolyamatok újraszervezésére van szükség mind a magán-, mind az állami szektorban. A jelentés rámutat olyan akadályokra, amelyek gátolják az MI érdemi hatásait: a gazdasági szerkezet egyenlőtlenségeire, a gyakran változó szabályozási környezetre és a fejlesztési források széttagoltságára.
Ugyanakkor léteznek előnyök is, amelyekre építeni lehet: a fejlett digitális infrastruktúra és az e-közigazgatás szintje olyan alapot jelenthet, amely megkönnyíti az MI-alapú megoldások bevezetését.
Siker feltételei: kompetenciák, működési modellek és adatalapok
A McKinsey szerint a megvalósítás sikerét három fő tényező határozza meg: a munkavállalói kompetenciák fejlesztése, a vállalati működési modellek átalakítása, valamint az adat- és technológiai alapok megerősítése. Ez a hármas együtt szükséges ahhoz, hogy az MI ne egyszerű folyamat- vagy költségkiegészítő legyen, hanem a termelékenységi növekedés motorja.
Öt stratégiai terület Magyarország számára
A tanulmány öt olyan területet jelöl meg, ahol az MI viszonylag gyorsan és kézzelfoghatóan növelheti a termelékenységet:
- kis- és középvállalkozások (kkv-k) felzárkóztatása,
- oktatás és átképzés,
- ágazati MI-bajnokok (sectoral AI champions) kialakítása,
- államigazgatás digitalizációja és hatékonyságjavítása,
- egészségügy modernizálása.
A McKinsey partnerei hangsúlyozták a lehetőség és a felelősség kettősségét. Havas András így fogalmazott: „A magyar gazdaság lépéselőnybe kerülhet, ha minél hamarabb kihasználja az MI-ben rejlő lehetőségeket. Most esély nyílhat olyan képességek megszerzésére is, amelyek korábban – a tőke vagy megfelelő háttérinfrastruktúra hiányában – csak a hagyományosan előnyt élvező, nagy és fejlett gazdaságok számára voltak hozzáférhetők. Az MI kitörési pont lehet Magyarország és a régió számára, ugyanakkor ennek feltételeit nem annyira magában a technológiában kell keresni, mint inkább az alkalmazás átgondoltságában és kifinomultságában.”
Matécsa Márta hozzátette: „Az MI a gazdaság minden szegmensét érinti, és átalakítja a munka természetét, ezért állítjuk azt, hogy átfogó modellváltásra van szükség. Épp a sokszínű felhasználási módjai, a könnyű hozzáférhetősége és költséghatékonysága miatt, az MI felébresztheti a kkv-kban szunnyadó innovációs potenciált, ami fontos motorja lehet a jövő gazdasági növekedésének.”
Következtetés
A McKinsey tanulmánya egyértelmű: az MI jelentős potenciált kínál a magyar termelékenység növelésére, de önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat. A technológia sikeres hasznosításához átgondolt alkalmazásra, a folyamatok újraszervezésére és a készségek fejlesztésére van szükség mind a magán-, mind az állami szektor részéről.
A jelentés így az MI-t kitörési pontként azonosítja, de egyben figyelmeztet, hogy a gazdaság teljesítményének javulása a széles körű, összehangolt intézkedések eredménye lesz, nem pusztán a technológiai beruházásoké.
