Meta legújabb reklámfilmje fekete-fehér képpel kezdődik: egy szem felnyílását látjuk, miközben pánikszerű hírek sorát olvassa valaki arról, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat, elszigetel minket, és globális válságot okoz. A narrátor így szól: „Egyesek azt akarják elhitetni velünk, hogy az AI kevésbé fogja egymáshoz kötni az embereket. Hogy le fog hagyni minket. Ezzel mi nem érthetünk egyet.”
A jelenet hirtelen átmegy színesbe, és különféle emberek nyitják ki a szemüket, majd mosolyognak. Közben pár táncol egy tetőn és az esőboglyra mutat, tinédzserek lubickolnak egy tóban, egy gyerek futkároz a mezőn, barátok ölelik át egymást egy hosszabb különlét után. A narráció így folytatódik: „Hívjatok minket optimistáknak. Hívjatok minket álmodozóknak. Hívjatok minket bárminek. Mi az emberekre tesszük a tétet, és bízunk az esélyeinkben. A jövő mindenkié.”
A képsorok és a szöveg szándékosan derűs üzenetet közvetítenek — kényelmes pozíció egy olyan vállalat számára, amely százmilliárdokat kockáztat abban, hogy az AI forradalmasítja az emberiséget. A reklám legfurcsább eleme azonban nem az, hogy ezek a pillanatok Instagram-szerű bejegyzésekként peregnek; hanem az, hogy a film aláfestő zenéje David Bowie „Five Years” című dala.
"Five Years" szövege és hangulata A dal ismeretének hiányában a választott rész dallamos, inspirálónak tűnhet, és a reklám is ezért hangsúlyozza többször az „emberek” szót. Ha azonban meghallgatjuk a dal előzményét és a teljes szöveget, kiderül, hogy Bowie száma egyetlen faj pánikjáról szól, miután bejelentik: öt évük maradt a túlélésre — tömeges kihalás és világvége képeivel.
A reklámban felhasznált rész közvetlenül olyan sorok elé illeszkedik, mint: „News had just come over / We had five years left to cry in / News guy wept and told us / Earth was really dying.” Ezek alapján a dal valójában sötét és kilátástalan. Emiatt nem megnyugtató, ha egy vállalat azzal próbálja elhitetni a közönséggel, hogy az AI jobbá teszi a világot, miközben a háttérben a világvégéről szóló dal szól. Úgy tűnik, ez a zenei választás elkerülte a Meta — köztük Mark Zuckerberg — figyelmét is.
Vezetői kommunikáció és kulturális utalások Mark Zuckerberg a videó mellé írt kommentárjában azt hangsúlyozta: „A Meta mindig hitt abban, hogy hatalmat ad az embereknek megosztani, kapcsolódni, és alakítani a világukat a kívánt módon. Ahogy belépünk az AI következő hullámába, továbbra is hisszük, hogy a jövő mindenkié. Az a célunk, hogy minden embernek megadjuk az eszközöket a teljes potenciál eléréséhez, és biztosítsuk a technológia előnyeinek széles körű elosztását.”
A technológiai vezetők irodalmi elemző készségei hagynak kívánnivalót maguk után. A Meta Oculus korábban új dolgozóknak adta a dystópiába helyezett sci-fi regényt, Ready Player One-t. OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman nyilatkozataiban és interjúiban a film "Her" ihletését említette, amely a mesterséges érzelmi kapcsolatok veszélyeire figyelmeztet. A Palantir nevű cég neve egy „seeing stone” utalás a Lord of the Rings világából — egy eszközre, amelyet a Sötét Úr is használ ellenségei kémlelésére. Elon Musk pedig nyilvánosan vitatott elemeket egy Christopher Nolan-féle „The Odyssey” adaptáció pontosságáról.
A kultúrtörténeti utalásokra többek közt Alex Blechman is felhívta a figyelmet egy 2021. november 8-i Twitter-bejegyzésében. Ezek az esetek azt illusztrálják, hogy a technológiai cégek promóciói időnként furcsa, önellentmondó kulturális referenciákat tartalmaznak.
Más AI-cégek hasonló reklámokkal A Meta nem egyedül a kreatív bakikban. Az Anthropic néhány héttel korábban egy saját, nyugtalanító hangulatú videót adott ki. A kollégám, Lucas Ropek leírása szerint az reklám egy égő házzal kezd — ami nem feltétlenül szerethető kezdés — majd állóképekre vált. Ezek között szerepel tömegek arcfelismeréssel történő megfigyelése, hajléktalan személy az utcán, sorokba rendezett sírkövek, és látszólag bányászok, akik a (valószínűleg) okostelefonok nyersanyagainak kitermelésén dolgoznak. A hangalámondás különböző embereket idéz: „Bízhatunk-e az AI-ben?” és „Ki húzza be a féket, ha szükség lesz rá?”
Anthropic szándéka az volt, hogy bemutassa: érti az AI társadalmi kockázatait, és ezért rá lehet bízni a felelős fejlesztést. A nézők számára azonban a videó hangulata sokkal inkább Bowie „Five Years”-éhez hasonló félelmet közvetít.
Reakciók és közvélemény OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman ezt a videót úgy kommentálta egy 2026. július 14-i Twitter-bejegyzésében, hogy „Azt hittem, szatíra, kerestem, hogy a felhasználónév c1audeai vagy valami ilyesmi-e.”
Mindennek ellenére a technológiai cégek küzdelme a közvélemény meggyőzéséért nem tűnik túl sikeresnek. Egy friss Pew Research felmérés szerint csak az amerikaiak 16%-a gondolja úgy, hogy az AI hatása a társadalomra a következő 20 évben pozitív lesz, míg 40% negatív hatást vár.
Következtetés Meta optimista, „a jövő mindenkié” üzenete és a reklám vidám képei sokak számára ellentmondásosnak hatnak a David Bowie apokaliptikus dalának használata miatt. A reklám és a konkurens cégek hasonló próbálkozásai azt jelzik, hogy a techvállalatok továbbra is nehezen találják el a megfelelő hangot, miközben a közvélemény óvatos vagy pesszimista az AI jövőjével kapcsolatban.
