A 2026-os országgyűlési kampányot különös kettősség jellemzi: egyszerre zajlik a mesterséges intelligencia (MI) által előállított tartalmak széleskörű elterjedése és egy helyi beszédbotrány, amely Kalocsán került a figyelem középpontjába.
2026-ra, a ChatGPT megjelenése után bő három évvel, a közbeszéd egyik részében úgy érzékelik, hogy a kép-, videó- és zenegeneráló MI-eszközök tömeges használata olcsó, igénytelen és lélektelen tartalmak árát hozta magával, miközben mások továbbra is aktívan használják ezeket szórakoztatásra, manipulációra vagy hatékonyságnövelésre. A kampányban megjelent MI-anyagok gyakran túlzóak voltak, és kommentárok szerint nagy kognitív disszonanciát okoztak a közönségben.
A kampány idején feltűnő MI-generált példák között voltak politikusok manipulált videói és képei: hamis, szenzációs tartalmak arról, hogy az LMBTQ-közösség "fertőz" gyerekeket; vérző fejű és halott magyar katonákat ábrázoló képek; különböző, valóságidegen megjelenítések Magyar Péterről (például határkerítést átvágó, a ferihegyi repülőtér előtt zsebtükörben saját magát nézegető, Ken babaként ábrázolt, Pride-zászlót lengető Dobrev Klárával együtt, Zelenszkijjel műanyag kádban hajókázó, Ursula von der Leyennel telefonáló, vagy házibuliban más tortáját felzabáló változatok). A kampányban egy MI-generált Fidesz-kampánydal is megjelent a Vadhajtásokról származó anyagok között; ezt Orbán Viktor is bemutatta egy autós videójában. A dal mulatós techno alapú, és a szövegvilágát több kommentár is kifejezetten elrettentőnek találta.
Ezek a jelenségek hangsúlyozták, hogy a technológia könnyen képes manipulálni, megfélemlíteni vagy egyszerűen csak bizarr irányba vinni a kampánykommunikációt — gyakran anélkül, hogy világos lenne, ki vagy mi áll a tartalom mögött.
A kalocsai beszéd: Judák Zsolt bakija és utóhatásai
Májusban Kalocsán a Tisza Istvánhoz kötődő országos körút egyik állomásán történt incidens is komoly visszhangot kapott. A helyi rendezvények menetrendje szerint Magyar Péter rövid, lelkesítő beszédét követően a helyi jelölt bemutatkozott és átvette a szót. A kalocsai szereplésen Judák Zsolt azonban egy váratlan produkcióval jelentkezett: elénekelt egy dalt a Tisza sikeréről, majd kijelentette, hogy a fideszes szavazókat nem kell meggyőzni. Ezt követően úgy fogalmazott — a forrásszöveg szerint „elhablatyolt valamit a vérfideszesekről, Orbán Viktorról és 'egy kis ribanc lányról', akit aztán a Szőlő utcába visznek” —, ami jelentős felháborodást okozott.
Magyar Péter ott a színpadon tiltakozott a „vérfideszes” kifejezés használata ellen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelöltek beszédeit jellemzően nem nézik át előre, bár szerinte talán meg kellene tennie a kampánystáboknak. A vita után Judák Zsolt viszonylag gyorsan bocsánatot kért; ahogy fogalmazott: „Nálunk nem profi politikusok, hanem hétköznapi emberek vannak. Én is ilyen vagyok, egy kertész. Mi hibázunk és fogunk is hibázni. A mai nap én is hibáztam.”
A bakinak kevésnek bizonyult a helyi választók szemében: áprilisban Judák Zsolt majdnem ötezer szavazattal legyőzte a fideszes Font Sándort, így a botrány nyilvánossága ellenére is erős eredményt ért el.
Miért számít mindez?
Az MI által előállított, manipulált kampánytartalmak és a helyi politikai botrányok együtt mutatják, hogy a 2026-os kampányon belül egyszerre zajlanak technológiai és emberi hibákból adódó problémák. Az MI-tartalmak gyors terjedése kérdéseket vet fel a hitelesség, a politikai kommunikáció átláthatósága és a szabályozás szükségessége kapcsán. Ugyanakkor a helyi bakik, mint a kalocsai beszéd, azt is aláhúzzák, hogy a jelöltek előzetes ellenőrzése és a kampánystábok felelőssége a nyilvános megszólalások formálásában továbbra is kulcsfontosságú.
A kampányban felbukkanó szélsőséges vagy torzított tartalmak és a személyes bakik egyaránt befolyásolhatják a választói megítélést — akár az MI-őrület által generált rémhírek révén, akár a helyi szereplők hibái miatt. A 2026-os választás közeledtével ezek a kérdések várhatóan további vitákat és intézkedési javaslatokat szülnek majd.
