Az AI-startup Midjourney bírósághoz fordult, hogy a peres eljárás során kötelezze a három hollywoodi stúdiót—The Walt Disney Company-t, Universal Pictures-t és Warner Bros.-t—arra, hogy részletesen feltárják, hogyan használják maguk is a generatív mesterséges intelligenciát. A lépés a stúdiókkal folyó szerzői jogi vitához kapcsolódik.
Peres háttér
A pereskedés tavaly kezdődött, amikor a Disney és a Universal állítólagos szerzői jogsértés miatt beperelte Midjourney-t, arra hivatkozva, hogy a startup képgeneráló modelljei olyan, a stúdiók tulajdonában lévő karakterek képeit tudják előállítani, mint például Bart Simpson vagy Darth Vader. Néhány hónappal később a Warner Bros. is pert indított Midjourney ellen.
Midjourney azt állítja, hogy a modelljeinek olyan szerzői joggal védett karakterek képeivel történő betanítása megengedett a fair use (tisztességes felhasználás) elve alapján.
Vitás pont: a felfedendő dokumentumok köre
A jelenlegi jogi vita középpontjában az áll, hogy a stúdiók milyen dokumentációt kötelesek átadni a bizonyítékcsere (discovery) során. Egy korábbi bírói döntés szerint a stúdióknak valóban be kell nyújtaniuk információkat a generatív AI-használatról, de csak akkor, ha az "fogyasztóknak szánt" (consumer-facing) videókhoz és képekhez vezetett.
Midjourney legutóbbi beadványában azt kéri, hogy ezt a korlátozást töröljék vagy bővítsék. A startup szerint a jelenlegi szabályozás "igazságtalanul" lehetővé teszi a stúdiók számára, hogy "csak azokat a dokumentumokat szemezzék ki, amelyeket szerintük alátámasztják a piaci kártérítési állításaikat, miközben megfosztják Midjourney-t azoktól a dokumentumoktól, amelyek alátámasztanák a védelmeit."
Midjourney továbbá azt állítja, hogy a stúdiók által visszatartott dokumentumok pontosan azok lehetnek, amelyek megmutatnák, hogy a stúdiók maga is azt csinálják-e, amiért perlik Midjourney-t: tehát zárt körülmények között engedély nélküli szerzői jogi tartalmak letöltését és azok AI-modellekbe történő betanítását.
Példák és követelések a beadványban
A startup példaként hozza, hogy ha a stúdiók belső célokra—például storyboardinghoz vagy ötleteléshez a film- vagy tévé-tartalomhoz—fejlesztenek képgeneráló AI-modelleket, akkor ez ugyanúgy bizonyítaná, hogy iparági gyakorlatról van szó, miszerint a stúdiók maguk is letöltik és betanítják AI-jukat nem engedélyezett, szerzői joggal védett anyagokon.
Emellett Midjourney azt kéri, hogy a stúdiók adják át nemcsak azokat a promptokat és kimeneteket, amelyek állítólag jogsértő képeket eredményeztek, hanem minden promptot és az azokból származó kimenetet, amelyeket a stúdiók Midjourney-hez vagy más hasonló szolgáltatásokhoz használtak.
A stúdiók reagálása
A stúdiók fő jogásza, David Singer korábban azt mondta, hogy Midjourney ezeket a dokumentumokat egy "halászat" ("fishing expedition") részeként kéri. Singer szerint a stúdiók nem az AI-technológia megállítására vagy Midjourney üzletének bezárására törekszenek; a céljuk az, hogy Midjourney hagyjon fel a stúdiók filmjeinek és tévéműsorainak másolásával, illetve azzal, hogy engedély nélkül terjesszen, nyilvánosan megjelenítsen, előadjon és származékos műveket hozzon létre a stúdiók híres karaktereinek felhasználásával.
Miért fontos ez a vita
A kérdés alapvető tétje túlmutat a konkrét peren: a bíróság döntése arról, milyen mértékben kell a nagy médiaszolgáltatóknak saját AI-gyakorlatukat feltárni, precedenst teremthet az iparág átláthatóságára és a jogi védekezés lehetőségeire vonatkozóan. Midjourney szerint a szélesebb körű felfedés segíthet megmutatni az iparági gyakorlatokat; a stúdiók szerint pedig a kérdés kizárólag az általuk állított jogsértés megállapításáról szól.
A per tovább folyik, és a bírósági döntés a bizonyítékcsere körét végül meghatározza majd.
