Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel és közigazgatási reformokkal foglalkozó igazgatóhelyettese a Portfolio-nak adott interjújában azt emelte ki, hogy a vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhét nem elsősorban a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága jelenti. A Simplifying for Success kezdeményezéshez kapcsolódó felmérés szerint a vállalkozások 67 százaléka a jelentésekre hivatkozott legnagyobb akadályként, míg az adózással kapcsolatos terhek valamivel 50 százalék feletti arányt értek el.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégek gyakran ugyanazt az információt többször kénytelenek beadni, és az engedélyezési, jóváhagyási eljárások több lépcsője különösen megnehezíti a beruházási és infrastrukturális projekteket. Bertók szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) itt hozhat gyors javulást, ha az állami intézmények rendezik, hozzáférhetővé teszik és hatékonyan újrafelhasználják az adatokat.
Közbeszerzés: nagyságrend és stratégiai szerep
Az OECD-országokban a közbeszerzések átlagosan a GDP több mint 13 százalékát teszik ki, és az összes közkiadás közel 30 százalékát érinthetik. Emiatt a közbeszerzés stratégiai eszközzé vált: a környezetpolitika, az innováció, a kis- és középvállalkozások támogatása, a társadalmi célok és az átláthatóság mind megjelenhetnek rajta keresztül.
Vannak nemzetközi példák — Új-Zéland és Finnország említése hangzott el — amelyek azt mutatják, hogy bizonyos központosítási megoldások javíthatják az ár-érték arányt és a költségvetési hatékonyságot. Ugyanakkor Bertók hangsúlyozta, hogy a hatás nem automatikus: a kapacitás, a szakértelem és a rendszerek kezelése döntő szerepű.
A határon átnyúló közbeszerzések aránya az EU egységes piacához képest továbbra is alacsony, részben mert sok közbeszerzés helyi vagy regionális szolgáltatásokhoz kötődik. Emellett a közbeszerzés ma már a gazdasági biztonság és ellenállóképesség eszközévé is válik a geopolitikai kihívások tágabb kontextusában.
Korrupció, átláthatóság és a technológia határai
Bertók kiemelte: a közbeszerzés különösen sebezhető a korrupcióval szemben, hiszen jelentős összeg — a GDP több mint 13 százalékának megfelelő forgalom — mozog ezen a területen. A folyamatok összetettsége, a sok szereplő és a politikai érdekek mind növelik a kockázatot.
Digitális eszközök, adatelemzés és AI segíthetnek a kockázatok azonosításában, de önmagukban nem oldják meg a problémát. Ugyanilyen fontos az intézményi kapacitás, a hatékony ellenőrzés, a valódi számonkérhetőség és a használható adatok megléte.
Költségvetési nyomás, adósság és közbizalom
Az OECD átlagosan 110 százalék fölé emelkedett GDP-arányos államadósságot jelez, és az év végére ez elérheti a körülbelül 113 százalékot is bizonyos G7 gazdaságokban. Ennek következménye a kamatkiadások növekedése: az adósságszolgálat aránya átlagosan a GDP 1,9 százalékáról 3,5 százalékra emelkedett. Például az Egyesült Államokban a szövetségi adósságszolgálat tavaly megközelítette az ezermilliárd dollárt.
Eközben a közbizalom sok OECD-országban alacsony: a felmérések szerint tízből négy ember bízik kormányaiban, a közintézményekben vagy a közpolitikákban. A fiatalok körében gyakran még ennél is alacsonyabb a bizalom. A korrupciós botrányok és a hatalommal való visszaélések erősen rontják a közbizalmat.
Bertók szerint a kormányoknak egyszerre kell növelniük a versenyképességet, rendbe tenniük az államháztartást, javítaniuk a közszolgáltatásokat és megreformálniuk működésüket. Az első lépés gyakran nem a kiadások automatikus csökkentése, hanem a pazarlás, csalás, korrupció és hatékonysághiány feltárása és kezelése.
Az intézményi eszköztár és a bizonyítékok szerepe
Az OECD szerint a jó kormányzás nem pusztán új infrastruktúra-építést jelent, hanem jobb döntéshozatalt, adatfelhasználást és stratégiai tervezést. Független intézmények — számvevőszékek, független költségvetési intézetek — kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hosszú távú hatásokat kimutathassák és ellenőrizhessék.
A bizonyítékalapú döntéshozatal helyett Bertók a „bizonyítékokkal megtámogatott döntéshozatal” kifejezést használta: az adatok segítik, de nem helyettesítik a végső politikai döntést. Kritikus kérdés, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre, azok mennyire megbízhatóak és hogyan érthetők meg a döntéshozók és a nyilvánosság számára.
Adatok, kapacitás és adatszuverenitás
Az OECD OURdata indexe szerint Magyarország lemaradásban van az adatok hozzáférhetővé és újrafelhasználhatóvá tételében: bár a jogi keretek sokszor rendelkezésre állnak, hiányoznak a gyakorlat, a módszertan és az analitikai kapacitás. Nem elég formálisan megnyitni az adatokat; olyan formában kell rendelkezésre bocsátani őket, hogy az intézmények és kutatók ténylegesen használni tudják.
Tíz évvel ezelőtt sokan a felhőtechnológiában látták a megoldást; ma az adattulajdon, adatbiztonság és adatszuverenitás kérdései váltak stratégiai jelentőségűvé, különösen Európában.
Részvétel, kommunikáció és a polgárok bevonása
A jó kormányzás alapvető eleme az érdemi polgári részvétel, nem csupán formális konzultáció. A részvételi költségvetés és a svájci típusú közvetlen demokrácia példák arra, hogyan lehet a helyi tapasztalatokat és prioritásokat beépíteni a döntéshozatalba.
A költségvetési kérdések kommunikációjának is alkalmazkodnia kell: az állampolgárok általában nem milliárdokban gondolkodnak, hanem abban, hogyan hat egy döntés az életükre. A kormányoknak ezért világosan be kell mutatniuk a döntések konkrét következményeit az egészségügyre, oktatásra, közlekedésre és más területekre.
Összegzés
Az OECD tapasztalatai szerint a digitalizáció, az AI és az automatizáció gyorsan csökkenthetik az adminisztratív terheket, de a technológia önmagában nem elég. A hatékonyabb közpénz-felhasználás érdekében intézményi kapacitásra, független ellenőrzésekre, jobb adatkezelésre és a polgárok érdemi bevonására egyaránt szükség van. A közbeszerzés — a GDP-n belüli jelentős súlya miatt — különösen fontos terület, ahol a jól megválasztott stratégiai intézkedések nagy hatást gyakorolhatnak a hatékonyságra, az integritásra és a gazdasági ellenállóképességre.
